Reinhold Mitterlehner alkancellár – az Osztrák Néppárt képviseletében – megismételte korábbi javaslatát, miszerint fel kell oldani az Oroszország elleni szankciókat.

Az európai vezetők 2014-ben hoztak gazdasági szankciókat Oroszország ellen, miután nyugatbarát hibrid háborús kormánydöntés történt Ukrajnában. Az orosz többségi lakosságú területek nem ismerték el az erőszakos úton hatalomra jutott nyugatbarát kormányt, ehelyett népszavazást tartottak az elszakadásról és saját országgyűlési választásokat írtak ki. A történtek után az Európai Unió azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik az ukrán válságba.

Mitterlehner vasárnap a Die Welt német lapnak nyilatkozva megismételte korábbi kijelentését, miszerint az EU szankciós politikája visszafelé sült el, és a minszki egyezmény betartását nem csak egyoldalúan az orosz szakadároktól kellene elvárni, hanem Ukrajnától is.

„Támogatom az Oroszország elleni szankciók fokozatos, a minszki egyezmény betartásához kötött kivezetését. Úgy gondolom, mindkét oldalnak – beleértve Ukrajnát is – be kell tartania saját kötelezettségeit.” – mondta.

Az alkancellár szerint a szankciók tovább szigorítása inkább ártana Európának, mint hogy előnyöket hozna, mert gondokat okoz az exportban érdekelt európai vállalatoknak, viszont mostanra bebizonyosodott, hogy valós politikai kényszert nem gyakorol Moszkvára, emiatt nem járul hozzá a probléma megoldásához.

Mitterlehner véleménye szerint a szankciókat nem szabad automatikusan meghosszabbítani, az EU tagállamai ehelyett demokratikus úton kellene megvitassák, hogy szükség van-e a gazdasági korlátozások fenntartására.

Az alkancellár februárban már javasolta a szankciók eltörlését; akkor azt mondta, több mint 1500 osztrák vállalatot és negyvenezer alkalmazottat érintenek hátrányosan a Moszkva elleni kereskedelmi korlátozások.