Nem kell az afrikai szavannára utazni ahhoz, hogy az ember kígyómarás áldozatává váljon: a közhiedelemmel ellentétben Európában is bármikor előfordulhat ilyen veszélyes támadás. Dán kutatók azonban megtalálták a kígyóméreg ‘Achilles-sarkát’, ami jobb, hatékonyabb ellenszérumokat eredményezhet.

A Dán Műszaki Egyetem kutatói olyan felfedezést tettek, ami egy minden kígyóméreg esetében működő, univerzális ellenméreg kifejlesztését teszi lehetővé. A dán Videnskab (Tudomány) magazin kifejti, hogy a kígyóméreg egy többféle toxinból álló keverék, melyek minden egyes kígyófajta esetében eltérő hatást fejtenek ki; a viperafajták például olyan fajta mérget juttatnak a szervezetbe, ami az áldozat idegrendszerét támadja meg, és megzavarja az idegek és izmok közti kommunikációt.

Az idegméreg szervezetbe bejutása izomgörcsöket okoz, majd megbénítja az áldozatot, ellehetetleníti a mozgást és a légzést. A magazin kifejti; a kígyóméreggel az a probléma, hogy a szervezet immunrendszere lassabban reagál, mint ahogy a méreg kifejti hatását. A méreg szervezetbe jutásakor az immunrendszer elkezd ellenanyagot termelni ugyan, de az áldozat egy órán belül meghal, miközben egy egészséges felnőtt számára egy hét lenne szükséges ahhoz, hogy a szervezet kellő mennyiségű antitestet termeljen.

A méreg amolyan lopakodó üzemmódban lép be a testbe, és egészen addig láthatatlan marad az immunrendszer számára, mígnem eléri célját. Így a szervezet számára a megkésett reakció is problémát okoz. A dán kutatók azonban megtalálták a kígyóméreg gyengepontját: eszerint a méreganyagok feltűnően szelektív módon választanak célt, és kifejezetten a legsérülékenyebb idegsejtekre kapcsolódnak rá. Az ellenanyag által létrehozott kötések feltérképezésével pedig felfedezték a méreganyag szekvenciákban azokat az antigén “hotspotokat”, melyeket egy ilyen univerzális ellenanyag célba vehet. Szerintük ez minden kígyóméregfajta gyengepontja; nem szükséges, hogy minden egyes kígyóméreg esetében másfajta ellenanyagot kelljen használni a méreganyag aktív részeihez kapcsolódásra, ehelyett lehetségessé válik ezeknek a “hotspotoknak” a közvetlen célbavétele egy univerzális ellenméreg által.

Szinte minden kontinensen vannak olyan őshonos kígyófajták, melyek az ember számára halálos mérget hordoznak. A nemzetközi statisztikák szerint világszerte 5,4 millió kígyómarás történik világszerte, ami évente 125 ezer halálesethez vezet, főként vidéki területeken. Ez elsősorban Indiát és az afrikai országokat jelenti, ám nem csak az afrikai sárga füves pusztákon válhatunk kígyómarás áldozatává; Európában is élnek olyan kígyófajok, melyek marása halálos. A Nature magazin szerint az új módszer tesztelését jelenleg lovakon folytatják, ám ideje nevén nevezni a dolgokat: a forradalmi felfedezés igen hamar elvezethet az ember esetében használható univerzális ellenméreg megalkotásához.