Egy londoni agytröszt, a Bruges Group vezetője szerint Donald Trump egyelőre nem fogja feloszlatni a NATO-t, viszont megköveteli majd, hogy a tagállamok a GDP 2%-át védelmi kiadásokra fordítsák, ami komoly nehézségeket okozhat az európai kormányoknak.

Robert Oulds, a Bruges Group igazgatója a Szputnyik rádiónak nyilatkozva emlékeztetett, hogy a NATO a GDP 2%-ának védelmi kiadásokra fordítását követeli meg a tagállamoktól, ám mindössze öt tagállam felel meg ennek a követelménynek. Az USA mellett egyedül Görögország, Lengyelország, Észtország és az Egyesült Királyság teljesítette ezt a célkitűzést, a többi tagállam nem felel meg a NATO követelményeinek.

Az elmúlt évben az USA a GDP 3,62%-át költötte védelmi kiadásokra, de ez 2016-ra 587 milliárd dollár költségvetési hiányt idézett elő. Az országnak emellett 19,8 billió dollár államadóssága van. Oulds ennek érzékeltetésére a következő összehasonlításhoz folyamodott: az S&P tíz legértékesebb vállalata az amerikai államadósságnak mindössze 40%-át teszi ki. Ennek eredményeként az USA választott elnöke azzal fenyegetett, hogy visszafogja az amerikai NATO-kiadásokat, és a katonai szövetség 28 tagjától akarja behajtani ezt az összeget. Trump a kampánya során azt is kijelentette, hogy Amerika csak azoknak a NATO-országoknak fog segíteni, melyek rendesen “befizetik a részüket a közös kasszába”.

Júliusban egy Pennsylvaniaban tartott felvonuláson Trump azt mondta, meg akarja tartani a NATO-t, de azt akarja, hogy a tagállamok rendesen fizessenek. Ha pedig nem fizetnek, akkor a NATO-t szerinte fel kellene oszlatni, mert az USA többé nem engedheti meg magának, hogy az amerikai adófizetők pénzén védje meg a világ más országait. Trump azt mondta:

“Olyan országokat védünk meg, melyekről az ebben a szobában jelen lévők közül sokan még nem is hallottak, és ezzel a harmadik világháborúba menetelünk.”

Robert Oulds szerint, ha az európai országok komolyan megpróbálnak megfelelni a NATO-tagság követelményeinek, ez komoly gazdasági és politikai gondokat okozhat a számukra. Amennyiben nem zárkóznak fel, abban az esetben viszont az USA elfordulhat a NATO-tól, és az európai országok magukra maradnak.

A szakértő szerint ugyanakkor Trump nem lesz hajlandó olyan konfliktusokat felvállalni, melyeket az Obama-adminisztráció gond nélkül magára vállalt. Ez azt jelenti, hogy háttérbe szorulhat az erőszakos rezsimváltás politikája – legalábbis az a megnyilvánulása, amit Irakban és Líbiában láthattunk. Ezek ugyanis nem hoztak semmilyen kézzel fogható előnyt az USA számára, és amennyiben Trump valóban üzletemberként akarja menedzselni az országot, nem fog felvállalni olyan rezsimváltási kísérleteket, melyek esetében nem biztos a siker, vagy a siker esetén nem jelentenek kézzel fogható anyagi hasznot az amerikai gazdaságnak.

Oulds ugyanakkor az is kijelentette, hogy amennyiben az európai országok a GDP 2%-át védelmi kiadásokra fordítják, ez sokkal inkább egy európai hadsereg létrehozását jelentené; ám ezt nem külföldön fogják bevetni, hanem a tagállamok ellen. “Lehetséges, hogy külföldön be sem vetik majd, bár nem zárhatjuk ki ennek lehetőségét. Az európai hadsereg létrehozása azt mutatja, hogy maga az Európai Unió nem egy béke-projekt. Úgy gondolom, sokkal valószínűbb, hogy az EU belső rendjének fenntartására fogják használni.” – mondta.

Oulds kifejtette, hogy a NATO GDP 2%-os követelményének megfeleléssel recesszióba jutnak az európai országok, és az Európai Unió kifogyott azokból a pénzügyi eszközökből, melyekkel a gazdasági problémák kezelhetőek lennének. Az eurozóna esetleges összeomlása esetén emiatt nem marad más, mint hogy Brüsszel katonai megoldással akarja megakadályozni az Európai Unió széthullását.