A britek kilépése és az amerikai elnökválasztáson Donald Trump győzelme egyaránt sokkhatásként érte az Európai Unió vezetőit. Visszafelé sülhet el a politikai elit arroganciája – sehogy nem fogják tudni megakadályozni az EU fragmentálódását.

Egy szeptember 14-i beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az Európai Unió alapjait kezdte ki a migrációs válság, az eurozóna válsága, és az “uniós intézményekbe vetett bizalom megrendülése”, ami immár tényként kezelendő.

“A mi Európai Uniónk legalábbis részben egzisztenciális válságban van. De korábban soha nem láttam ilyen mértékű megosztottságot a tagállamok közt. Egyre kevesebb olyan terület van, ahol együtt tudnak működni.” 

A Strasbourgban elhangzott beszédben Juncker kifejtette, hogy a nemzeti kormányok félnek a hatalom elvesztésétől, emiatt a populizmushoz fordulnak, és paralizálja őket annak tudata, hogy elbukhatják a következő választásokat. “Soha eddig nem láttam még ilyen mértékű fragmentáltságot, a közös felelősségvállalás ilyen látványos hiányát.” – mondta.

Juncker beszéde a britek kilépése általi sokknak volt köszönhető; a politikus kifejtette, hogy az emberek kiábrándultak az uniós intézményekből, a nemzeti kormányok pedig kénytelenek hozzáigazodni a “tömegeken eluralkodó bizalmatlansághoz”, ha nem akarnak elbukni a következő országgyűlési választáson. Emiatt az Európai Unió tagállamai egymás és az EU ellen fordulnak.

A britek kilépése utáni sokkhatást követően újabb politikai földrengést hozott Donald Trump megválasztása az Amerikai Egyesült Államokban. Manfred Weber, az EP Európai Néppárt képviselőcsoportjának elnöke azt mondta, “ez egy újabb ébresztő az európai politikai kultúra számára”, és mindkét esemény – a Brexit, és Trump megválasztása – annak köszönhető, hogy egyre fokozódik az ellenállás a ma hagyományosnak nevezett politikai berendezkedéssel szemben. Elmondása szerint a bizonytalanságot az is fokozza, hogy ma nem lehet tudni, Európa pontosan mire is számíthat az USA új elnökétől.

A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikusok az újabb sokkhatások hatására vissza kell térjenek a valóság talajára, “komolyan figyelembe kell venniük az emberek aggodalmait”, és “konkrét, megvalósítható válaszokat kell adjanak” a jelen problémáira, ellenkező esetben a mai politikai elitek sorban megbuknak.

Trump győzelme emellett egy utolsó figyelmeztetés Angela Merkel német kancellár számára is, aki máig nem hajlandó tudomást venni a valóságról, ehelyett türelmet és toleranciát kér az emberektől, és támogatja a bevándorlást. Ő és Francois Hollande egyaránt látványos bukásra számíthatnak a 2017-es választásokon. Tevékenységük ráadásul előidézte a jobboldali populizmus előretörését, amit saját bevallásuk szerint ők elítélnek.

Gabi Zimmer német szocialista politikus azt mondta, Donald Trump győzelme az amerikai politikai elit arroganciájára hívja fel a figyelmet, ami azt közvetítette a szavazók felé, hogy az ő demokrácia-felfogásuk felsőbbrendű – végül ez az arrogancia okozta vereségüket az elnökválasztáson. “Se egyén, se párt; egyetlen csoport nem sajátíthatja ki a demokráciát, és nem mondhatják meg másoknak, mit jelent a demokrácia.” Reinhard Butikofer, a Zöldek képviselője pedig akként értékelte Trump győzelmét, hogy “a szabadság nevében az amerikai társadalom nagy részét kizsákmányolta egy önző elitcsoport, ami végül emiatt már nem tudta saját jelöltjét megválaszttatni az elnöki posztra”.