A bevándorlás-párti liberálisok importálták a társadalmi feszültségeket Európába; Párizsban közel-keleti migránsok folytatnak zavargásokat egy közel-keleti konfliktus miatt.

Kurd bevándorlók csoportja tartott tüntetést Párizsban, tiltakozásul Recep Tayyip Erdogan török államfő politikája ellen. A megmozdulásra válaszként mintegy 700 Erdogan-párti török vonult utcára Párizs központjában.

A kurd tüntetők a Place de la Republique közelében vonultak fel, gumibottal és más közelharci eszközökkel felfegyverkezve. Közülük mintegy 50 tüntető jutott be a Köztársaság térre, ahol pirotechnikai eszközöket kezdtek használni. A környéken élők lőfegyverhasználatról számoltak be, ám a LCI TV utólag közölte, hogy valószínűleg a tűzijátékok hangja okozott riadalmat, de lövések nem dördültek. A jelentés szerint a kurdok Erdogan-ellenes szlogeneket skandáltak, majd üvegekkel, kövekkel dobálták meg a rendőröket.

A tüntető kurdok a rendőri jelenlét láttán barbár pusztításba kezdtek a környéken, a beszámoló szerint számos, a környéken parkoló gépjárművet megrongáltak, ill. felgyújtottak.

A kurdok által kezdett demonstrációra válaszként több száz (rendőrségi források szerint mintegy 700) Erdogan-párti ellentüntető vonult utcára, akik a Köztársaság téren kezdtek tömegdemonstrációt. A tüntető kurdok és török kormánypártiak közt több rövid utcai összecsapás történt, végül a helyszínre kivezényelt rohamrendőrök szét tudták választani a két csoportot. Az Erdogan-párti tüntetés később tovább folytatódott Párizs központjában, a rendőrök kordonnal vonták körbe a területet.

November 5-én mintegy kétezer kurd tartott felvonulást Párizsban, ami egy kettős kormányellenes tüntetés volt; egyrészt tiltakoztak az Erdogan-rezsim intézkedései ellen, másrészt pedig azt sérelmezték, hogy az európai kormányok nem avatkoznak be a törökországi helyzetbe. A tüntetést az váltotta ki, hogy november 4-én Törökországban letartóztattak több ellenzéki kurd politikust, akiket a hatóságok terrorszervezetek támogatásával vádoltak.

A tüntetések kiváltó oka és fő témája a törökországi helyzet volt, az európai politikát csak érintőlegesen környékezték, amennyiben Európa részéről beavatkozást követeltek Törökország belügyeibe.

A zavargásokat Európában élő közel-keleti lakosság folytatta, egy közel-keleti probléma miatt.

A bevándorlás-párti erőknek köszönhetően mostanra elegendő létszámú közel-keleti lakosság él Nyugat-Európában ahhoz, hogy a saját helyi – közel-keleti – konfliktusaik miatt rendszeresen utcára vonuljanak, és európai fővárosokban gyújtogassanak, rongáljanak.

November 5-én Törökország nagyvárosaiban is tömegdemonstrációkat tartottak, Ankarában és Isztambulban több száz fő vonult utcára a kurd politikusok és ellenzéki újságírók letartóztatása miatt. Németországban azonban nem néhány száz, hanem tizenötezer török vonult utcára egy nappal a törökországi tüntetéseket követően. A Kölnben, november 6-án történt spontán tüntetésen több mint 15000 fő vett részt. Később, november 12-én Kölnben egy másik tömegdemonstrációt is tartottak a kurd és alavita közösségek.