Kiderült, miért nem ragad a boríték Ausztriában. A jobboldali elnökjelölt szerint Ausztria el kell utasítsa a NATO-tagságot, és nem vehet részt az egységes európai hadsereg létrehozásában sem.

Norbert Hofer, az osztrák Szabadságpárt elnökjelöltje szerint Ausztria fenn kell tartsa katonai semlegességét, és a jövőben sem csatlakozhat a NATO-hoz – emellett ki kell maradnia mindenfajta katonai szövetségből, a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében.

A Szabadságpárt jelöltje exkluzív interjút adott az orosz Szputnyik hírügynökségnek, melyben kifejtette; számára amiatt is fontos az elnökjelöltség, hogy ezzel garantálja országa katonai semlegességének megtartását, és biztosíthassa, hogy Ausztria soha nem csatlakozik a NATO-hoz.

“Az EU számos tagállama része a NATO-nak, de ennek ellenére Ausztria nem NATO-tag, és nekem különösen fontos, hogy Ausztria soha ne is váljon a NATO részévé. Elnökjelöltként gondoskodni fogok arról, hogy országunk katonai semlegességét a jövőben is fenntartsuk.” – mondta.

Hofer ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy Ausztria az egységes európai hadseregnek sem lesz része. Szerinte ehelyett az ország kétszeresére kell növelje katonai kiadásait, mert a békét és biztonságot nem lehet fenntartani az állami költségvetésből elkülönített minimális összegekből.

“A bevándorlással összefüggésben komoly biztonsági problémáink vannak, de Ausztria ennek ellenére még biztonságos országnak számít. Eddig a GDP alig fél százalékát költöttük katonai kiadásokra, ami egy nagyon kis összeg. Ausztriában a szövetségi elnök a fegyveres erők főparancsnoka, és én úgy gondolom, a hadseregünknek további forrásokra van szüksége. A katonai kiadásokat duplájára kell növelni.”

Hofer azt mondta, Ausztria az utóbbi évek során a rendőrség kiadásait is visszafogta, ami óriási hiba volt, hiszen a bevándorlás miatt számos új biztonsági kockázat merült fel.

Májusban az elnökválasztás második fordulójában a Szabadságpárt jelöltjét mindössze 31 ezer szavazattal előzte meg a liberális jelölt. Ezek a szavazatok utólag, levélszavazatok formájában futottak be, emellett a választási folyamatban számos szabálytalanságra derült fény (elcsalták), emiatt az elnökválasztást meg kell ismételni. Erre október másodikán került volna sor, ám az újbóli választást határozatlan időre elhalasztották, egy olyan indokra hivatkozva, miszerint nem ragadnak megfelelően a szavazatok leadása során használt borítékok.