Skócia és Észak-Írország különleges státuszú országként az Európai Unió tagállama akar maradni, miután az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból.

Június 23-án Skóciában és Észak-Írországban is a lakosság többsége az EU-tagság megtartására szavazott, Anglia és Wales azonban megszavazta a kilépést. Az Egyesült Királyság emiatt az egyértelmű belső ellentét miatt nehéz helyzetbe kerül a kilépési tárgyalások megkezdésekor; a brit kormány új együttműködési megállapodást akar a kilépést követően, Skócia és Észak-Írország azonban az EU-tagállama akar maradni.

Nicola Sturgeon kormánya amellett, hogy újabb referendumot akar kiírni Skócia függetlenedéséről, a brit kormánnyal párhuzamosan külön tárgyalásokat akar folytatni az Európai Unióval; ennek megfelelően kinevezik a tárgyalódelegáció tagjait, és külön kereskedelmi irodákat nyitnak Európában.

Sturgeon egy négypontos programot hirdetett meg, ami megalapozza az uniós tagság megtartását. Ennek részeként egy új kereskedelmi testületet hoz létre a skót kormány, és bevonják a befolyásosabb skót milliárdosokat az uniós export fokozásába. Emellett Skócia külön kereskedelmi képviseletet nyit Berlinben, és befektetési központokat Dublinban, Londonban, Brüsszelben. A program célja megalapozni egy olyan helyzetet, amelyben Skócia az EU-ba irányuló exportra alapozottan erős tárgyalási pozícióhoz jut, és kieszközölheti az uniós tagság megtartását különleges státusszal bíró, független országként.

Észak-Írország szintén felkészült arra, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson Brüsszellel, és kivívja a tartománynak a különleges státuszú tagságot. A két régió és London közt éles szembenállás alakult ki, hiszen a brit kormány most készül a kilépési tárgyalások megkezdésére, amelyben Skócia és Észak-Írország nem tudja elég határozottan képviselni saját érdekeit. Éles ellentét alakult ki a bevándorlással kapcsolatban is, és ebben a tekintetben a brit kormány is megosztott; Theresa May kormányán belül sincs egységes vélemény azzal kapcsolatban, hogy a kilépést követően milyen mértékben engedélyezzék a bevándorlást. Egyik alternatíva szerint a diákok és turisták esetében lenne engedélyezett az uniós állampolgárok beutazása, ám a munkavállalásukat korlátoznák. Emellett másik uralkodó vélemény, hogy a jelenlegi állapotokat kell fenntartani, a kilépést követően ne korlátozzák tovább a munkavállalást. Mivel a brit kormány tagjainak nincs egységes álláspontja ebben a tekintetben, ez további löketet ad a két elszakadó tartománynak, hogy saját maga határozzon a kilépést követő viszonyokról, saját nemzeti érdekeinek megfelelően.