Ben Hodges amerikai altábornagy szerint a NATO túl nagyra nőtt, emiatt már nem tud kellő hatékonysággal működni; a katonai szövetség mindössze hét napig húzná egy valós válsághelyzetben.

Az altábornagy az Association of the US Army éves konferenciáján felszólalva azt mondta, komoly aggodalmak merülnek fel a NATO-tagállamok fegyveres erőivel kapcsolatban, és az is kérdéses, hogy a NATO mint katonai szövetség egyáltalán alkalmas lenne-e egy kiterjedt háború megvívására. Ben Hodges szerint a NATO hatékonyságát számos tényező csökkenti, melyek összeadódva a katonai gépezet egészét diszfunkcionálissá teszik.

A konferencián felszólalva Hodges azt mondta, a NATO működésével kapcsolatban olyan problémák merülnek fel, amire az állampolgárok nem is gondolnának, hogy a gyakorlatban megtörténhet. Példaként azt említette, hogy a német és az amerikai hadsereg máig inkompatibilis üzemanyag-utántöltési rendszereket használ. Emiatt, ha egy német dandár kifogy az üzemanyagból, egy közeli amerikai töltőállomás csak komoly problémák árán tudna segítséget nyújtani. “Képesnek kellene lennünk az amerikai csővéget beleilleszteni a szövetség összes létező járművébe, de sajnos ma ezt nem tudjuk megtenni.” A NATO-tagállamok harcjárművei esetében még az üzemanyag-utánpótlás sem egységes standard szerint történik. “Létezik egy univerzális NATO-adapter az utántöltéshez, de ezt mindössze a franciák és az amerikaiak használják.” – mondta. Hodges szerint ebben az a legaggasztóbb, hogy

ez a probléma több mint 40 éve ismert, de a NATO ennyi idő alatt nem tudta megoldani.

A NATO-tagállamok fegyveres erői emellett nem rendelkeznek egy egységesen használt rádióval sem, ami megfelelően titkosított, védelmet nyújt az aktív zavarással szemben, emellett rendszeresítve lenne minden tagállamban. A NATO mindössze az utóbbi évek során kezdett foglakozni ezzel a problémával, és jelenleg áll fejlesztés alatt egy ilyen standard NATO-rádió.

Hodges szerint azonban a NATO kifutott az időből, mert ezek mind olyan problémák, amelyeket az elmúlt évtizedek során kellett volna megoldani. Ma egyre többet hallani egy újabb nagy háború lehetőségéről, és miközben a NATO megpróbál “erőt felmutatni” a világ számos régiójában, az altábornagy szerint az is megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán mint katonai szövetség alkalmas lenne-e egy háború megvívására.

Jörg Vollmer német vezérkari főnök szintén arról beszélt, hogy miközben a NATO immár nyíltan ellenségként tekint Oroszországra, az orosz fegyveres erők soraiban egyszerűen ismeretlenek azok az interoperabilitási problémák, melyek a NATO-erőket teljesen megbénítanák egy kiterjedt háború esetén.

“Ők mind egy nyelvet beszélnek, ugyanazt a doktrínát használják, ugyanazt a rádiót használják, és egységes a felszerelésük.” – mondta.

Vollmer azonban azt is kijelentette, hogy a NATO-tagállamok az utóbbi évtizedek során számos, a legalapvetőbbek közé sorolható harci készséget veszítettek el – példaként említette, hogy ma a NATO már nem tudna gyorsan hidakat létrehozni, ha az oroszok stratégiai helyeken lerobbantanak néhány hidat, hogy ezzel hátráltassák a NATO-erők előrenyomulását. Szerinte a NATO újra meg kell tanulja a háború megvívásához szükséges legalapvetőbb készségeket, és ez “időt fog igényelni”.

Vollmer emellett azt is elmondta, hogy a NATO-tagállamok ma értenek ugyan az útszéli aknamentesítéshez, de azzal kapcsolatban semmilyen saját tapasztalattal nem rendelkeznek, hogy ha ők maguk kellene aknamezőt létrehozzanak. Hodges szerint ezek a problémák önmagukban nem tűnnek jelentősnek, de összeadódva lebénítanák a NATO háborús gépezetét, és a katonai szövetség nem bírná hét napnál tovább egy újabb nagy háború esetén.

Magyarország egy 1997-ben, 49,24%-os részvételi arány mellett tartott népszavazást követően csatlakozott a NATO-hoz. Azóta az önálló magyar honvédséget szó szerint lebontották, mert az atlantista politikusok szerint a katonai szövetség meg tud minket védeni egy háború esetén.