Közel tízezer ember veszítette életét Ukrajnában, miután a kormány erőszakos megdöntésével egy atlantista csoport jutott hatalomra Kijevben. Az ENSZ emberi jogi missziója több mint harmincezer áldozatról tud.

Az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója csütörtökön nyilvánosságra hozta az ukrán válság áldozataira vonatkozó adatokat. Fiona Frazer, a misszió vezetője a Kijevben tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy összesen 32071 civil áldozatról tudnak a konfliktus során, ebből 9640 civil halálos áldozat, 22431 pedig sérülés.

Ukrajnában azt követően kezdődött úgynevezett “terrorellenes művelet” az ország délkeleti régióiban, hogy a helyi lakosság nem fogadta el a puccsal hatalomra jutott új kormányt. A kijevi puccs 2014 februárjában történt, de az új országgyűlési választásokat csak októberben írták ki. Ebben az időszakban az új, demokratikus legitimitás nélküli kormány megkezdte az EU- és NATO-csatlakozás előkészítését, a puccsistákat el nem ismerő régiók pedig népszavazással döntöttek az elszakadásról és független országgyűlést választottak. A nyugati országok a népszavazás és független országgyűlési választás eredményeit nem ismerték el, a választás nélkül hatalomra jutott kijevi kormányt azonban elismerték.

Az ENSZ adatai szerint az azt követő két évben mintegy tízezer civil veszítette életét a fegyveres konfliktusban, melynek során Kijev újra ellenőrzés alá akarta vonni az elszakadó régiókat.

2015 februárjában a kijevi kormány és az elszakadó régiók képviselői Belorusszia fővárosában aláírtak egy egyezményt, amely rendelkezett a tűzszünetről, a nehézfegyverek frontvonalról való kivonásáról, valamint az alkotmányos reformról, melynek részeként sor kerülne Ukrajna decentralizálására és a teljes autonómia megadására a kérdéses régióknak. Az úgynevezett minszki egyezmény rendelkezett az országban tartózkodó külföldi fegyveres erők kivonásáról is. Erre azóta nem került sor, ehelyett a kijevi kormány új egyezményekkel lehetővé tette a NATO-haderő Ukrajnában állomásozását.