Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy a kormánypártoknak nem állt érdekében egy robbantásos merénylet megszervezése közvetlen a kvótareferendum előtt. Az eddig ismert információk alapján leginkább a Demokratikus Koalíciót hozta előnyös helyzetbe a Budapesten történt robbantás.

A Demokratikus Koalíció elnöke a párt kvótareferendummal kapcsolatos kampányának utolsó vidéki fórumán, mintegy kétszáz hallgató előtt felszólalva azt mondta: “ha a vasárnapi népszavazás érvénytelen lesz, tíz év után először a demokratikus baloldal győzelmet arathat Orbán Viktor felett”. A párt weboldalára felkerült beszámoló szerint pedig a fórum második felében Gyurcsány elismerte, hogy a kormánynak nem állt érdekében egy ilyen merénylet megszervezése közvetlen a kvótareferendum előtt.

“Szó esett a hétvégi budapesti robbantásról, amellyel kapcsolatban azt mondta: a kormányzó pártoknak sem állt érdekükben, hogy a kampányhajrában ilyen merénylet történjen.” – áll a beszámolóban.

Gyurcsány ezen kijelentése amiatt érdekes, mert a budapesti merényletet követően a balliberális sajtó egy olyan összeesküvés-elméletet kezdett terjeszteni, miszerint a kormány lehet felelős a bombarobbantásért. Az elmélet szerint a robbantással Orbán Viktor próbált félelmet kelteni az emberekben, hogy ennek hatására részt vegyenek a kvótareferendumon.

A robbantás bekövetkeztét követően a liberális sajtóorgánumok kivétel nélkül ezt az elméletet képviselték, akár nyíltan és egyenesen leírva, akár elejtett utalások formájában. Tegnap az amerikai tulajdonban lévő Index.hu még mindig olyan célzásokkal tűzdelte tele a bombarobbantással kapcsolatos híreket, miszerint a merénylet kapcsán különböző furcsa körülmények merülnek fel. Ezek az elejtett célzások azonban egy konkrét elméletet hivatottak hitelesebbé tenni: a kormány akart rendőröket ölni, hogy fokozza a szavazói hajlandóságot. Tóta W. Árpád, a HVG fanatikusa szerint pedig a kormány amiatt próbált rendőröket ölni, hogy ezzel megalapozza az ellenzék elleni brutális fellépést.

Gyurcsány Ferenc szerint azonban a kormánypártoknak nem állt érdekében, hogy közvetlen a népszavazás előtt robbantás történjen.

Ugyanakkor tény, hogy a Demokratikus Koalíció már a megtörténte előtt tudott a robbantásról, a liberális sajtóorgánumok alkalmazottai pedig látható felkészültséggel, és egységes értelmezési keretben közölték az ezzel kapcsolatos híreket. Korábban a Demokratikus Koalíció weboldalán megjelent a párt elnökségi tagjának felhívása, miszerint a kormány ne hajtson végre merényletet, és ne szimuláljon terrortámadást a kvótareferendum előtt. Egy nappal később történt a robbantásos merénylet Budapesten.

A később nyilvánosságra jutott információk szintén arra utalnak, hogy a robbantásnak nincs köze a kormánypártok kampányához. A nyilvánosságra hozott felvételek alapján az elkövető fehér bőrű, nem közel-keleti vagy afrikai bevándorló. Később a hatóságok megerősítették, hogy nem dzsihadista terrorakció történt, majd Orbán Viktor maga is kijelentette, hogy a történtek nincsenek összefüggésben a bevándorlással és kvótareferendummal. Később elért szemtanúk pedig arról számoltak be, hogy a feltételezett elkövető magyarul beszélt.

Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy a robbantásos merényletet a későbbiekben összefüggésbe hozhatják valamely belföldi bűnszervezettel, de maga a merénylet nem felhasználható a szavazói hajlandóság fokozására. Annak csökkentésére azonban igen: bár ma már elismerik, hogy nem a kormány tehető felelőssé a robbantásért, a liberális sajtó napokon át terjesztette az összeesküvés-elméletet, miszerint a kormánypárt kampányának része a robbantás. Ezzel jó eséllyel csökkentették a választói hajlandóságot, hiszen az emberekben azt a benyomást keltették, hogy a kormány gyilkossági kísérlettel akarja rávenni őket a “nem” szavazat leadására.

Korábban a Demokratikus Koalíció elnöke egyértelműen kijelentette; ők egy érvénytelen referendumot akarnak. Emiatt a liberális sajtó által terjesztett összeesküvés-elméletek a DK kampányát segítették, és napokkal a népszavazás előtt továbbra sem egyértelmű, hogy végül érvényes lesz-e a szavazás, vagy a DK célkitűzései teljesülnek.