A NATO arra kényszerítette Bulgáriát, hogy ne az eredeti gyártójával, hanem egy licensszel nem rendelkező NATO-országgal javíttassa a légierő gépeit. Bulgária emiatt most arra kényszerül, hogy amerikai cégektől vegyen új vadászgépeket.

A NATO-együttműködés keretén belül Lengyelországra hárult volna a feladat, hogy felújítsa Bulgária orosz gyártmányú MiG-29-es flottáját. Lengyelország gyárai azonban nem rendelkeznek a MiG-29-es javításához szükséges licensszel és technikai dokumentációval, amit 1991-ben az ukrán gyárak használtak, ezért a gyártó hivatalosan is tiltakozását fejezte ki, hiszen Lengyelország legális módon nem végezheti el a kért munkálatokat. Bulgária emiatt most le kell selejtezze a légierő teljes MiG-29-es állományát, és helyette amerikai cégek termékeit kell megvegye.

Az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy további F-15-ös gépeket helyeztek át Bulgáriába, hogy részt vegyenek az ország légterének védelmében. Szeptember 9-től 16-ig a NATO járőrök fogják védeni Bulgária légterét. Az amerikaiak azonban korábban, már az ukrán válságra hivatkozva több alkalommal is helyeztek át F-15-ösöket Bulgáriába, ezzel a helyszínre áthelyezve a vevőre később ráerőltetni szándékozott terméket.

Az ilyenkor megszokott amerikai gyakorlat szerint a gépek működési forrásait az adott ország kormánya biztosítja, majd az amerikaiak tesznek egy ajánlatot, hogy a már ott állomásozó és bevált technikát a befogadó-ország megveheti. Bulgáriában is ez történt: a közös légtérvédelem költségeit a bolgár adófizetők pénzéből fedezi a kormány. Június elején pedig a Bloomberg hírügynökség beszámolt arról, hogy az amerikaiak előálltak a szokásos ajánlattal, és Bulgária 1,3 milliárd dollár értékben fog amerikai vadászgépeket venni, hogy behelyettesítse a kényszerűségből leselejtezett orosz gépeket.

A vevő – a bolgár légierő – részéről azonban kizárólag azért merült fel igény újabb vadászgépek vásárlására, mert a NATO politikai döntések mentén arra ösztönzi Bulgária kormányát, hogy “függetlenítse magát Oroszországtól”. A NATO-tagság miatt Bulgária a NATO riválisaival nem javíttathatja a gépeket, illetve ugyan emiatt az alkatrész-utánpótlás sem megoldott. Lengyelország esetében azonban a legális javítás nem megoldott, hiszen a gyártó nem engedi, hogy egy amerikai csatlósállam csináljon üzletet az általuk gyártott gépek javításából.

Bulgária emiatt olyan helyzetbe került, hogy nem tudja tovább biztosítani az orosz gyártmányú gépek használatát, ehelyett olyan gépeket kell vegyen, aminek fenntartása a NATO-szövetség részeként is zökkenőmentes. A NATO keretén belül pedig ez alatt amerikai gyártmányt kell érteni.