Közvélemény-kutatások szerint a török lakosságnak mindössze 17%-a támogatja, hogy az országban továbbra is amerikai katonák állomásozzanak. Miután a török kormány hivatalosan is az Amerikai Egyesült Államokat tette felelőssé a puccskísérlet kiterveléséért, felmerült annak lehetősége, hogy Törökország kilépne a NATO-ból, és a puccsisták ezt akarták megakadályozni a kormány elmozdításával.

Július 15-én Törökországban egy amerikai emigrációban élő vallási-politikai vezető mozgalma megpróbálta erőszakos úton magához ragadni a hatalmat. A puccskísérletet másnap reggelre leverték. Később Süleyman Soylu munkaügyi miniszter a Haberturk televíziónak adott interjú során nyíltan az amerikai kormányt tette felelőssé a kormány megdöntésére tett kísérletért, és ettől a kijelentésétől a török kormány azóta sem határolódott el. Ehelyett Erdogan követelte Fethullah Gülen “terrorista vezető” kiadatását – ezáltal egy terrorista vezető bújtatásával vádolja az Egyesült Államokat. Eközben Ankarában és Isztambulban az emberek kormánypárti demonstrációkon követelték Gülen kivégzését, Binali Yildirim miniszterelnök pedig egyértelműen kijelentette; háborúban állnak bármely olyan országgal, ami nyíltan kiáll Fethullah Gülen és hívei mellett.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint “káros lehet a kétoldalú kapcsolatokra nézve”, hogy egy szövetséges ország az Egyesült Államokat vádolja a kormány megdöntésére tett kísérletért. Szerintük ők továbbra is támogatják az Erdogan-rendszert, de Törökország bizonyítékokat kell adjon, ha azt akarja, hogy az amerikai hatóságok kiadják Gülent.

Szerdán Isztambulban török nacionalisták támadtak rá három amerikai katonára, akiket kétségkívül a kormány azon vádja ‘engedett szabadjára’, miszerint az USA közvetlen felelős a puccskísérletért. Az amerikai katonákat elfogták, fejükre fehér zsákot húztak, miközben “jenkik haza!” és hasonló jelszavakat kiabáltak. A támadók nem egyszer angolul szóltak hozzájuk, és követelték, hogy távozzanak az országból.

Annak ellenére, hogy az amerikai kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy az amerikai katonai jelenlét közmegvetés tárgyává vált Törökországban, minden bizonnyal tisztában vannak a tényekkel, hiszen már egy októberi közvélemény-kutatás kimutatta, hogy mindössze a törökök 17%-a támogatja az amerikai katonai jelenlét fenntartását.

A közvélemény alakulása azonban aligha érdekli az amerikai kormányt, hiszen az USA számára a törökországi jelenlét teszi lehetővé a Közel-Kelet és a Balkán amerikai befolyási övezetként való megtartását. James Stavridis volt NATO-főparancsnok a Foreign Policy magazin hasábjain kifejtette, hogy Törökország gyakorlatilag minden NATO-művelet szempontjából kritikus fontosságú: az afgán biztonsági erők kiképzése, a líbiai műveletek, a haditengerészet kalóz-ellenes műveletei, és a Balkánon állomásozó “békefenntartók” jelenléte mind a törökországi katonai jelenlét fenntartását igényli.

Az Amerikai Egyesült Államok emellett mintegy 90 nukleáris töltetet tárol az Incirlik légibázison, amit a puccskísérletet követően lezártak a török hatóságok. Biztonságpolitikai szakértők már annak lehetőségével foglalkoznak, hogy ezek az atomfegyverek terroristák kezére juthatnak, mert a török lakosság olyan mértékben ellenségessé vált az országban állomásozó amerikai katonákkal szemben, hogy ma már radikális mozgalmak a lakosság támogatását élvezik, ha amerikai katonákra támadnak.

Erdogan emellett kijelentette, hogy visszavezetik a halálbüntetést, majd a puccskísérlet után letartóztatott több mint tízezer személy kapcsán felvetette azt a kérdést; “miért etessen és tartson bezárva ennyi embert?” Az Egyesült Államok így vagy nyíltan kiáll amellett, hogy egy NATO-tagállam vezetője tízezer embert akar kivégezni – vagy szankcionálja a török kormányt, és ez esetben a két ország közti viszony tovább mérgesedik. Ebből a szempontból nem csak az a kérdés, hogy a NATO-országok vezetői meddig hajlandóak még támogatni a török NATO-tagságot, hanem, hogy a török kormány mikor jelenti be a NATO-ból való kivonulást. A július 15-i puccskísérlet során a hadsereg által ellenőrzés alá vont közmédiában a puccsisták közleményében az a kijelentés is szerepelt, miszerint “Törökország fenntart minden nemzetközi szerződést” – ami arra enged következtetni, hogy a kormány valamilyen nemzetközi szerződés felmondását tervezte, ami bizonyos katonai körök részéről azonnali reakciót váltott ki.