Egy nappal a Franciaországban történt újabb terrortámadás után kiderült, melyik ország tud leginkább profitálni a tömeggyilkosságból. Az amerikai hadsereg európai parancsnoksága bejelentkezett rendfenntartó erőnek Franciaországban; felhatalmazást kérnek arra, hogy Európában amerikai katonák belföldi terrorellenes műveletekben vehessenek részt.
Curtis Scaparrotti, az Európában állomásozó amerikai haderő vezetője pénteken bejelentette arra vonatkozó terveit, hogy felveszi a kapcsolatot Franciaország vezető katonai tisztviselőivel, és felajánlja segítségét a belföldi terrorizmussal való leszámoláshoz. A Nizzában történt terrortámadást követően Franciaország újabb három hónappal meghosszabbította a korábban kihirdetett rendkívüli állapotot; ebben a helyzetben a hatóságok bírósági végzés nélkül hajthatnak végre házkutatásokat, emellett konkrét bűncselekmény feltételezése nélkül is letartóztathatnak gyanúsnak vélt személyeket. Scaparrotti most azt szeretné elérni, hogy az amerikai hadsereg is megkapja ezeket a jogosultságokat Európában – természetesen “az európai ország hatóságaival együttműködve”.
Scaparrotti kijelentette, hogy az USA európai parancsnoksága továbbra is Franciaország mellett áll, és részt kíván venni az elrettentésben, valamint a terroristák tevékenységének megzavarásában és felszámolásában.
Csütörtökön Nizza területén egy tunéziai bevándorló teherautóval hajtott bele a nemzeti ünnepen részt vevő tömegbe, majd tüzet nyitott rájuk. A terrortámadás során 84 ember veszítette életét. A rendőrök a helyszínen le tudták lőni az elkövetőt.
Scaparrotti kijelentése, miszerint az amerikai hadsereget akarja bevetni Európában rendfenntartó erőként, azonban egyáltalán nem meglepő. A NATO-országok fővonalú sajtóorgánumai korábban már kezdetleges propagandatevékenységgel megkezdték ennek a lépésnek az előkészítését: számos nyugat-európai sajtóorgánumban jelentek meg olyan hírek, melyek azt az üzenetet közvetítették, hogy “amerikai katonák szerencsés, véletlen jelenlétének köszönhetően sikerült megakadályozni egy-egy tragédiát. Milyen jó lenne, ha szervezetten is itt lennének!” Ebben a propagandakampányban az Index.hu is részt vett, ami mostanra nyíltan egy amerikai üzletember tulajdonába került, de munkatársai eddig is együttműködtek az amerikai titkosszolgálatokkal.
Tavaly augusztus 22-én Iván András, az Index alkalmazottja azt írta: “Több utas, köztük szabadságon lévő amerikai katonák bátorságán és gyors reagálásán múlhatott, hogy nem történt halálos tragédia péntek este az Amszterdamból Párizsba tartó vonaton, ahol egy támadó lövöldözni kezdett, és három embert meg is sebesített, miközben leteperték, és megkötözték.”
A propagandasajtóból kiderül, hogy a hős amerikai katonák szerencsére jelen voltak, és meg tudták védeni a európaiakat a terroristáktól.
“A vonaton utazott civil ruhában két amerikai katona is, egyikük a CNN szerint a légierőnél, a másikuk az oregoni nemzeti gárdánál szolgál. A két katonával volt egy gyerekkori barátjuk is, aki szintén segített a támadó ártalmatlanításában. Meghallották, ahogy a támadó az egyik vécében megtölti a fegyvereit, ezért megvárták, és azonnal eléálltak, amikor kilépett.”
Milyen jó, hogy az amerikai katonák ilyen éberek, és mindig vigyáznak ránk, még Európában is – gondolnánk. Csakhogy, ez egy a sajtóban szándékosan megjelenített propaganda-irányvonal, ami az ukrajnai konfliktussal és a migrációs válsággal egy időben erősödött fel a NATO-médiában.
A NATO a migrációs válság kezdete óta próbálja rendfenntartó erőként újradefiniálni magát Európában. Ez a propagandavonulat a NATO egzisztenciális válságának jele: a hidegháborút követően az észak-atlanti katonai szövetség működése értelmetlenné vált, hiszen megszűnt az a külső veszély, amivel szemben a NATO-t létrehozták. A Szovjetunió összeomlásával a NATO újabb biztonsági kockázatok előállításában vált érdekeltté, hogy ezzel megindokolhassa saját létezését.
A NATO vezetői erre az egzisztenciális válságra két irányú választ adnak: egyrészt, az “orosz veszély” propagálásával mesterségesen felmutatnak egy külső ellenséget, ami ellen újra egyesülni lehet. Másrészt, a migrációs válság hamar előállította a belső ellenségképet is: a terrorista, aki ellen a rendőrség, a tagállam titkosszolgálata tehetetlen. Tehát ez a propagandavonulat azt sulykolja, hogy továbbra is szükség van a NATO-ra és az amerikai katonai jelenlétre Európában, hiszen orosz veszély is van, terroristák is vannak. Egyébként is, csupa pozitív tapasztalatot tudunk felidézni annak kapcsán, ha az amerikai katonák jelen vannak Európában – mint az Index is írta, például megvédenek minket a vonat WC-jéből támadó terroristáktól.
Scaparrotti kijelentésében emellett szó szerint említette: a terroristák a “közös értékeinket, az életformánkat fenyegetik”, és ennek megvédésében venne részt az Európában állomásozó amerikai haderő. Ezzel a kijelentéssel szintén a NATO egzisztenciális válságára reflektál – hiszen a NATO nem egy értékrend alapon létrehozott szövetségi rendszer. Ez egy a szovjet katonai fenyegetés ellen létrehozott katonai tömb. Ez létezésének célja – a szovjet katonai erő ellensúlyozása. Csakhogy, Szovjetunió ma már nincs. Ha Scaparrotti szerint a NATO-országoknak közös értékrendje van, ezzel szintén újradefiniálja a NATO létezésének értelmét.
Miféle következtetést vonhatunk le abból, hogy a nyugati sajtó propagandával próbálja elfogadtatni velünk az amerikai fegyveresek jelenlétét, majd rendszeres időközönként terrortámadások történnek, ami ellen az amerikai hadsereget akarják bevetni rendfenntartó erőként? Egészen addig fognak ismétlődni ezek a terrortámadások, míg az amerikai hadsereg a NATO keretén belül rendőri jogosultságokat kap Európában? Ki és mennyit fizetett az Index újságírójának, hogy vidám történeteket közöljön az itt állomásozó amerikai fegyveresekről? Amiatt támogatják látványosan a bevándorlást is, mert a megbízóik a migránsokkal érkező terroristák ürügyén akarnak hosszú távon Európában maradni? Scaparrotti azt mondta, a migránsokkal érkező terroristák miatt maradnának.