Ausztria szociáldemokrata pártja élesen ellenzi azt az elgondolást, miszerint az embereket meg kellene kérdezni arról, továbbra is fenn akarják-e tartani az uniós tagságot. Georg Niedermühlbichler szerint a tagság feladása negatív következményekkel járna, az emberek pedig nem tudják, mi a jó nekik.

Korábban Norbert Hofer, a Szabadságpárt elnökjelöltje javasolta; Ausztria is tartson népszavazást arról, hogy az ország fenntartsa-e az uniós tagságot. A politikus szerint Ausztria egy éven belül ki kell írja a népszavazást, ha az Európai Unió nem tud elsődleges feladataira koncentrálni, ehelyett továbbra is a központosításra, vagyis a hatalom megragadására törekszik. Hofer azt is kijelentette, hogy az emberek maguk kellene döntsenek arról, hogy mely uniós együttműködéseket támogatják. A lakosság ugyanis minden országban csak egyszer dönthetett az EU-csatlakozásról, de a belépést követően már nem nyilváníthatott véleményt arról, hogy az időközben antidemokratikussá váló Európai Unióban is részt akar-e venni. Ezt az elfojtást törte meg a brit népszavazás, ami így az EU-tagság elutasításával végződött.

Niedermühlbichler szerint a kilépés negatív hatással lesz az országra, ezért az embereket meg sem szabad kérdezni arról, hogy továbbra is támogatják-e a tagságot. Szerinte elegendő, ha a tagállamok lakossága egyszer – a belépés megszavazásakor – nyilváníthat véleményt, de később, évtizedekkel az uniós csatlakozás után már nem szabad figyelembe venni az emberek véleményét, akik így a senki által meg nem választott uniós vezetők által megszabott irányt kell elfogadják.

A szociáldemokraták szerint a kilépés “drámai hatással lenne a gazdaságra”, emiatt nem szabad referendumot kiírni. Csütörtökön Christian Kern osztrák kancellár is kijelentette, hogy ellenzi a népszavazás kiírását. Ugyanakkor, Ausztria vezetői posztjainak ma már nem sok köze van a hajdan még felmagasztalt demokráciához: Norbert Hofer, aki a népszavazás kiírását javasolta, nemrég megnyerte az osztrák elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóban csoda történt, és fordított a zöldek jelöltje, Alexander Van der Bellen, aki így kevesebb, mint egyszázalékos előnnyel nyerte meg a választást. Később kiderült, hogy választási csalás történt, és helyenként 100% fölött volt a részvételi arány. Az elnökválasztás második fordulójában választási csalással szorították háttérbe azt a jelöltet, aki helyre akarta állítani a demokráciát az Európai Unióban.