Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette Törökországot, hogy amennyiben ténylegesen visszaállítja a halálbüntetést, ez azonnal véget vet az EU-csatlakozási folyamatnak.

Egy törökországi szakértő, Murat Bilhan azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a török lakosság egy tekintélyes része nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását. Bilhan szerint a török lakosság több mint fele nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását, és, bár nem tud arról, hogy ebben a tekintetben készültek volna hiteles közvélemény-kutatások, meggyőződése, hogy ez egy visszalépés lenne Törökország számára.

Gencehan Babis, az ankarai Stratégiai Tudományok Intézetének nemzetközi kapcsolatok szakértője szerint ezen felül az is hibának tekinthető, ha az EU és Törökország közti kapcsolatokat kizárólag a halálbüntetés intézménye mentén ítélik meg, hiszen korábban a halálbüntetés eltörlése sem hozott előrelépést az uniós csatlakozási folyamatban.

“Sokat beszélnek a halálbüntetés visszaállításáról, különösen a nemrég történt puccskísérlet óta. 1984-ben hajtottak végre utoljára halálos ítéletet Törökországban, és 2004-ben került hivatalosan betiltásra, de ez mégsem hozott áttörést az Európai Unióval való kapcsolatokban.” – mondta.

A szakértő azt is hozzátette, hogy ha kizárólag a halálbüntetés lenne a kizáró ok Törökország EU-tagsága ügyében, akkor már rég megtörtént volna az uniós csatlakozás. Szerinte az európai vezetők követeléseinek abszolút semmilyen hatása nem lesz arra vonatkozóan, hogy Törökország vezető politikusai hogyan döntenek a halálbüntetés újbóli bevezetésével kapcsolatban.

Törökországban július 15-én kezdődött meg egy katonai körök által kezdett puccskísérlet, amit másnap reggelre levertek a török hatóságok. Erdogan és Yldirim azt követően jelentette be, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetésére nemsokára sor kerülhet. A NATO-tagállam vezetői azt tervezik, hogy a halálbüntetések végrehajtását azzal a több mint tízezer fővel kezdik meg, akiket a puccskísérlettel kapcsolatban letartóztattak.