Számos oktatási intézmény tiltakozik a kormány által kezdett teljes államosítás ellen, és nyár közepén újra nagyobb tüntetések kezdődhetnek Budapesten; egy budaörsi gimnázium vezetői szerint az állam olyan javakat próbál ellenőrzés alá vonni, melyeket nem ő hozott létre, tehát vagyonelkobzást folytat.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tiltakozó akciót kezd ma este, mert szerintük “most fordul tragédiába az oktatás ügye, ami ellen minden lehetséges fórumon fel kell szólalni”. Budaörs Város Önkormányzata legutóbbi testületi ülésén elfogadott egy határozatot, amiben tiltakozik az oktatási intézmények államosítása ellen. A gimnázium pedagógusai szintén kiadtak egy tiltakozó állásfoglalást, miszerint “ma már világosan látszik, hogy az állam kisajátítja a közösségünk által létrehozott és fejlesztett infrastruktúrát, a tulajdonunkat képező iskolaépületeket és a hozzá kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont. A fenntartás után a működtetés jogának megvonása szétszakítja még a maradék kapcsolatot is az iskola és az önkormányzat között.”

A tiltakozó nyilatkozat szerint a rendszerváltás alapvető vívmánya volt a helyi közösségek önrendelkezési joga, amit az állam most el akar venni. “Megdöbbentő, hogy ma Magyarországon éppen a helyi közösségek ügyeinek intézésére létrehozott, választott önkormányzatok nem jogosultak korábbi iskoláik fenntartására és működtetésére.” – írták.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi vezetője sajtótájékoztatón elmondta, hogy éppen csak megkezdődtek az egyeztetések az oktatást érintő törvényjavaslatokról, ehhez képest Lázár János már bejelentette, hogy az állam mindent saját kezébe vesz. Tollner József szerint a kormány vagyonelkobzást folytat, mert a gimnázium épületére rengeteget költött az önkormányzat, az állam pedig most magához veszi az iskolák ingatlanvagyonát, amit később akár bezárhat, vagy eladhat.

Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, az átalakítás során “nem a fenntartó szempontjai a fontosak, tehát nem a költségvetési szempontok, hanem a minőség.[…] A működtetés színvonala és az oktatás színvonala összefügg, ezért az állam felelőssége, hogy a működtetés színvonalát jelentősen javítsa.”

“Rossz minőségű oktatási rendszerből nem lépnek ki versenyképes tudással rendelkező gyerekek” – mondta. Lázár szerint a magyar oktatási rendszer Európa legjobbja kell legyen, és az új rendszer végső formájában egy 3 éves előkészítő szakaszt követően lép életbe.