Angela Merkel német kancellár hozzájárulását adta egy közös gazdasági térség létrehozásához az Európai Unió és Oroszország közt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint Merkel Mecklenburg-Elő-Pomerániában a Kereszténydemokrata Unió regionális szervezetének kongresszusán kijelentette, hogy támogatja az Európai Unió és Oroszország közti közös gazdasági térség létrehozását. A lap szerint a kancellár azt mondta,

“reménykedem abban, hogy Oroszország fokozza együttműködését az európai gazdasági térséggel, ami egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő közös gazdasági térség létrehozásában teljesedhet ki.”

Merkel ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország továbbra is szankciók alatt áll az ukrán válság miatt, és ezeket a gazdasági korlátozásokat csak akkor törlik el, ha teljesülnek a Minszki egyezményben foglaltak.

A kancellár szerint Németország és Franciaország valós tűzszünetet és helyi választásokat akar Kelet-Ukrajnában – ha a választási törvényt elfogadták, és a választások időpontját kiírták, ez megteremtené a Donyeck és Luganszk régiók különleges státuszának előfeltételeit. Merkel kijelentette, hogy ebben az esetben azonnal eltörölnék a szankciókat. Azt követően azonban a kancellár készen állna arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt kössön Oroszországgal.

A Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő közös gazdasági térség elgondolását először Vlagyimir Putyin vetette fel 2010-ben; akkor még kormányfőként Putyin a Süddeutsche Zeitung német lapban fejtette ki erre vonatkozó terveit, és azt írta, ezáltal egy több billió euró kapacitású egységes kontinentális piac jönne létre.

Putyin akkor javasolta az Oroszország és Európa közti együttműködés fokozását az energetika, a feldolgozóipar és hitech iparág terén. A kontinentális szabadpiac elgondolását számos európai vezető is támogatta – ebbe a helyzetbe robbant be az ukrán válság, ami a szankciókkal és kereskedelmi korlátozásokkal gyakorlatilag kettévágta Eurázsiát, miközben az amerikai befektetők egyetlen év leforgása alatt felvásárolták az ukrán energiaszektort.

Az Oroszország elleni szankciókkal szemben azonban már a kezdetektől fogva tiltakoznak a német üzleti szektor meghatározó szereplői, akik a több alkalommal meghosszabbítás alatt mindvégig nyomást gyakoroltak a német kormányra. Tavaly szeptemberben a Görög-Eurázsiai Üzleti Tanács elnöke azt mondta, az Európai Unió külpolitikája akár egyik hónapról a másikra is teljes fordulatot vehet, mert a szankciók mérhetetlen veszteségeket okoznak az európai gazdaságnak, és a kormányok politikája hosszú távon nem fogja tudni “szembe szélben” fenntartani ezt az öngyilkos gazdasági mechanizmust.