Jo Cox meggyilkolásának ügye az utóbbi napokban szorosan összefonódott az EU-kilépési referendum kérdésével: 26 éve először gyilkoltak meg egy parlamenti politikust az Egyesült Királyságban, ami nagy mértékben megváltoztathatja a referendum eredményeit.

A hallgatás és botrány furcsa kettőssége tapasztalható Jo Cox brit munkáspárti politikus meggyilkolásának ügye kapcsán. A brit és nyugat-európai sajtó a történtek óta folyamatosan ezzel az üggyel foglalkozik, és a történtek megítélése szorosan összefonódott a referendum előtti kampányok megítélésével. A kelet-európai sajtó eközben háttérbe szorította a politikusnő meggyilkolásának ügyét; ők már a referendum eredményeit várják – láthatóan nem szeretnék hangsúlyozni, hogy a britek csak amiatt szavazzák meg az uniós tagság fenntartását, mert egy EU-párti politikust meggyilkoltak közvetlen a népszavazás előtti napokban.

Gyilkosság fogja egyben tartani az Európai Uniót?

Jo Cox aktívan részt vett az EU-tagság fenntartását népszerűsítő kampányban. Maga is a kampány meghatározó alakja volt, mígnem a nyílt utcán meggyilkolták, és utólag kiderült; halála nagyságrendekkel erősebb kampánytényezővé vált, mint az élete során tartott EU-párti beszédek.

Akár a közvélemény manipulálása volt a gyilkosság célja, akár nem – az határozott tény, hogy a gyilkosság ügye összefonódott a kilépési kampány megítélésével, és több százalékkal az uniós tagság fenntartása irányába módosította a referendum várható eredményeinek alakulását. Június elején több százalékos előnyben volt a kilépést támogató kampány, ami egészen a képviselő meggyilkolásáig tartotta magát. Jo Cox halála óta azonban már 7%-os előnybe jutott az EU-tagság fenntartása.

Eddie Dempsey, a brit Vasutas, Tengerész- és Közlekedési Szakszervezet tagja szerint a képviselő brutális meggyilkolásának oka nem a referendum befolyásolása, de ennek ellenére egyértelmű, hogy a gyilkosság hatással lesz a referendum eredményeire. 1990 óta ez az első alkalom, hogy meggyilkoltak egy brit parlamenti politikust – a nyilvánosságot sokkolta az eset, és a referendum előtti, egyébként is felfokozott helyzet érzelmileg túlfűtötté vált.

“Tisztán látható, hogy mindez hatással lesz a szavazás eredményére. A gyilkosság megváltoztatta a referendummal kapcsolatos viták tematikáját” – mondta.

Dempsey a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a referendum fő kérdése eredetileg a demokrácia helyreállítása volt, ami a brit politika teljes politikai spektruma számára egy megosztó tényező. Egyfelől, létezik egy szilárd EU-párti tábor, amit főként a középosztály és a nemzetközi tőke képviselői alkotnak, beleértve a nagy bankokat és kormánypolitikusokat. Másfelől, jelen van egy határozott EU-ellenes tábor, amibe beletartoznak a munkásosztály tagjai, a legszegényebbek, a munkaerőpiac változásainak kiszolgáltatott emberek.

Dempsey szerint eredetileg egy-kettő kivételével minden szakszervezet ellenezte az uniós tagságot, mert a nemzeti demokrácia megmaradása nem jobb- vagy baloldal kérdése, hanem mindenkinek érdeke. Ez a trend 1988-ban fordult meg, a Munkáspárti jobboldal felemelkedésével, ami immár nyíltan az Európai Unió oldalán állt. A változás után a Jeremy Corbyn által képviselt baloldali spektrum azonban továbbra is ellenezte az EU-tagságot. Dempsey azt mondta, az uniós tagság kérdése pártokon belül is megosztottságot okoz, mert az Európai Unió alap koncepciója lényegét tekintve antidemokratikus, és aláássa a szolgáltatások és ipar köztulajdonban tartásának alapelveit; az EU lehetetlenné teszi, hogy a nemzetgazdaság egyes ágazatait a tagállam közösségi (állami) tulajdonba vegye vissza. Ehelyett kiveszi az adott ország ellenőrzése alól, és idegen érdekeltségek kezébe adja.

“Az Európai Uniót nemzetközi iparmágnások alapították, ami számukra egy eszköz volt arra, hogy egész Európában meghonosítsák a neoliberális elveken alapuló piacgazdaságot.” – mondta. “Az EU ennek okán természetszerűleg aláássa a nemzeti demokráciákat, hogy ezáltal megszerezze a felvásárlópiacot, és bebiztosítsa, hogy a szolgáltatások és az ipar mindig magánkézben legyen.” Példának okáért, az Európai Unió rákényszeríti az Egyesült Királyságot arra, hogy 2019-ben teljes mértékben privatizálja a tömegközlekedést, amit az ország egyébként állami tulajdonba venne vissza.

Ennek okán a brit kilépési referendum a demokrácia fennmaradásának vagy felszámolásának kérdése volt. Ebbe a helyzetbe robbant be Jo Cox meggyilkolásának ügye. A politikus meggyilkolása után a brit sajtó többé nem a demokráciáról beszél, hanem az utóbbi napokban mindenhol érzelmileg túlfűtött viták zajlottak az uniós tagság ellen törő szélsőségesekről. Ez teljes mértékben megbélyegezte a kilépési kampányt, aminek lényege eredetileg a nemzeti demokrácia helyreállítása volt – mígnem a gyilkosság hatására ez a kérdés háttérbe szorult. A munkáspárti képviselő meggyilkolását követő napokban hét százalékos előnybe jutott az EU-tagság fenntartása. Emiatt akár az uniós tagság fenntartása érdekében tervezett volt a gyilkosság, akár nem, az egyértelmű tény, hogy Jo Cox meggyilkolása jelentős mértékben megváltoztatta a referendum várható eredményeit.