Az Öböl-államok egyre inkább nincsenek megelégedve Szaúd-Arábia politikájával. Ehelyett átrendezik külkapcsolataikat, és Iránhoz fordulnak, ami mindig is a térség egyik fő politikai és gazdasági ereje volt.

Az Al-Hayat szaúdi napilap azt írja, Kuvait külügyminiszter-helyettese, Haled Jap-Allah kijelentése szerint az öböl-országok hajlandóságot mutatnak arra, hogy nagyköveteik visszatérjenek Teheránba és folytassák a diplomáciai missziót. Elmondása szerint Kuvait régóta arra a pillanatra vár, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács nagykövetei visszatérjenek Teheránba, de ez a kezdeményezés teljes mértékben Iránon és regionális politikáján múlik.

Shoeib Bahman, iráni politikai elemző szerint a kuvaiti vezető kijelentése többféleképpen értelmezhető: elsősorban azt jelenti, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács nemzetei érdekeltek abban, hogy stabil diplomáciai kapcsolatokat ápoljanak Iránnal, mert ezáltal saját érdekeiket érvényesítik a régióban. Közülük több országnak közös tengeri határa van Iránnal, és nem szigetelődhetnek el egy szomszédjuktól.

Másodsorban, a tanács tagjai megértik, hogy Irán egy kulcsfontosságú hatalmi tényező – és partner – a régióban, ami kiterjedt gazdasági, politikai, katonai befolyással rendelkezik a Közel-Keleten. Továbbá, a tanács tagjainak területi vitáik vannak Szaúd-Arábiával. Rijád katonai fölény kiépítésére törekszik a régióban, ami fokozott aggodalmakat ébreszt a térségi országokban – ezek az országok most mind Teherán felé fordulnak.

Végső soron pedig, Irán és a Nyugat közt rendeződött az atomprogram kérdése, az európai vállalatok egymással versengve sietnek vissza az iráni piacra. Regionális partnereik követik ezt a példát, és kiterjedt gazdasági kapcsolatokat akarnak kiépíteni Iránnal. Az elemző szerint az atomprogram problémájának rendeződésével a térségi országok megértik, hogy eddig hibás politikát követtek Iránnal szemben, mert ellentétben Szaúd-Arábiával és a nyugati országokkal, Irán nem avatkozik bele más országok belügyeibe. Ennek köszönhetően könnyedén javulhatnak a térségi országok kapcsolatai Teheránnal, aminek politikai szempontból nem állnak útjában jelentős akadályok.

Szaúd-Arábia esete azonban nehézkes lesz – mondta. Rijád helyreállíthatja ugyan diplomáciai kapcsolatait Teheránnal, de a lényegi eredményekhez szaúdi részről külpolitikai változások szükségesek. Rijád ugyanis mindeddig aktívan beavatkozott más országok belügyeibe – a kapcsolatok újraindításához elsősorban fel kell hagynia a terrorizmus támogatásával.

Januárban, miután Szaúd-Arábia kivégzett egy síita vallási vezetőt, tüntetők tömegei támadtak a szaúdi nagykövetségre Teheránban. Válaszként Szaúd-Arábia és Bahrein megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal. Az Egyesült Arab Emírségek lefokozta diplomáciai kapcsolatait Iránnal, Katar és Kuvait pedig visszahívta nagyköveteit Teheránból.