A brit parlament alsóházának külügyi bizottsága bizonyítékok sokaságával támasztotta alá, hogy mind a kilépéspárti, mind pedig az uniós tagság fenntartását szorgalmazó kampány becsléseken alapszik, és a kampány során elhangzó állítások nem megbízhatóak. A bizottság azonban már főként arra összpontosít, mik lehetnek a referendum várható következményei.

Bárhogy is döntsenek a britek, a június 23.-i népszavazás egyértelmű utat jelöl ki az Egyesült Királyság számára, és a jelenlegi helyzet legnagyobb problémája a bizonytalanság. A bizottság szerint, amennyiben a királyság kilép az Európai Unióból, a szabadkereskedelmi egyezmény feltételeinek tárgyalása lesz a követendő út, emellett szerintük a kormány el kell fogadja a Lisszaboni Szerződésben foglalt feltételeket, ami két éves átmeneti időszakot ír elő, és meghatározza, hogyan léphet ki egy tagállam az unióból.

“Ha nem születik megállapodás a kétéves átmeneti időszakban, az Egyesült Királyság a WTO standard kapcsolati viszonyaihoz tér vissza, majd el kell döntenie, hogy az EU által hozott összesen 6987 rendszabály közül melyeket kell új brit törvénnyel helyettesíteni. A kölcsönösen előnyös feltételeken alapuló kapcsolat eredménye azonban idővel a szabadkereskedelmi egyezmény lesz.”

A bizottság jelentése szerint az ország valamennyi szövetségese támogatja az uniós tagság fenntartását szolgáló kampányt, különösen az Amerikai Egyesült Államok, ami úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyságon keresztül tud “pozitív befolyást gyakorolni” az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára.

A bizottság tagjai szerint továbbra is vita zajlik arról, hogy a brit kilépés utáni átmeneti időszakban – amíg az ország a kilépés gazdasági következményeivel küzd – ez a történés destabilizáló hatással járna-e az Európai Unió egészére; annak lehetősége is felmerült, hogy a brit kilépés esetleg arra ösztönözné az EU más tagállamait, hogy fokozzák az integrációt és szorosabbra fonják az együttműködést.