A balti országok védelmi miniszterei javasolják a NATO csapatmozgásainak és haderő-mozgatásainak megkönnyítését Európa-szerte, és egy olyan, a schengeni övezethez hasonló új egyezmény létrehozását sürgetik, ami mindezt lehetővé tenné. Az amerikai tankok szabad mozgásáért – Lisszabontól Pszkov határáig.
Az elgondolást hétfőn, egy Saaremaa szigetén tartott közös találkozón fejtették ki, ahol Észtország, Lettország és Litvánia védelmi miniszterei folytattak egyeztetést a Varsóban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként. Hannes Hanso, Raimonds Bergmanis és Juozas Olekas megtárgyalták, hogyan lehetne megkönnyíteni, hogy a szövetséges országok minél nagyobb haderőt tudjanak gyorsan eljuttatni az orosz határra (Észtország, Lettország és Litvánia Oroszországgal közös határszakaszára).
schengen 2 hidfo.ru
Észtországi sajtóorgánumok a találkozó kapcsán arról számoltak be, hogy a védelmi miniszterek egy olyan új megállapodás javaslat-tervezetét készítik elő, ami lehetővé tenné, hogy a NATO-országok páncélosai anélkül juthassanak el a balti országokba, hogy útközben bármelyik tagállam ellenőrizné a dokumentumaikat. Ezt nevezték ők a NATO “nyitott ajtó politikájának”, ami gyakorlatilag lehetővé tenné, hogy annyi amerikai harckocsit küldjenek az orosz határra, amennyit akarnak, és a NATO-tagállamok eközben ne tudják ellenőrizni a katonai eszközök mozgását saját országaik területén. Adott esetben
Magyarország sem rendelkezne ellenőrzési jogosultsággal a hazánkon át mozgatott amerikai hadianyagra vonatkozón.
A javaslat a július 8.-án kezdődő NATO-csúcstalálkozón kerülhet megvitatásra. Ez a lépés igen aggasztó, tekintve, hogy az amerikaiak eddig is mozgattak ellenőrizetlen hadianyagot az európai NATO-tagállamokban, többek között ennek köszönhető, hogy a német védelmi minisztérium sem tudott arról, hogy az amerikai hadsereg élő anthrax-szal folytat biológiai hadviselési gyakorlatot Németországban.
A NATO “nyitott ajtó politikája” látszólag a balti országoktól ered, és a fővonalú Amerika-barát sajtó rendszerint azt hangsúlyozza, hogy a balti országok “veszélyben érzik magukat az orosz katonai fenyegetés miatt”, emiatt tőlük származnak az ehhez hasonló “kérések”. Ugyanakkor, ez a javaslat egyértelműen nem a balti országokból, hanem az amerikai hadseregtől származik. Az elgondolást elsőként 2015. októberében fejtette ki Ben Hodges, az amerikai fegyveres erők európai parancsnoka, aki éles kritikával illette az Európai Uniót, amiért nem teszi lehetővé a hadianyag szabad és ellenőrizetlen mozgatását a kontinensen. Hodges a nemzetállamok ellenőrzési jogosultságát “bürokratikus akadálynak” nevezte, amit “el kell törölni”.
Az amerikai parancsnok akkor felrótta az Európai Uniónak, hogy a tagállamok ellenőrzési jogosultságai miatt két hétbe telik, mire megkapják a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy harckocsikat küldjenek Kelet-Európába. Hodges kijelentése szerint ez lehetetlenné teszi a NATO gyorsreagálású erőinek működését, ami a “bürokratikus akadályok” miatt leginkább csak nevében gyorsreagálású. Az amerikaiak ezzel szemben azt akarnák, hogy korlátlanul mozgathassanak bármilyen katonai felszerelést Európában, vagyis elvennék az európai nemzetállamok ellenőrzési jogait. Többek között Magyarországnak sem lenne jogosultsága arra, hogy ellenőrizze az országon áthaladó amerikai rakományokat, amelyek így gyakorlatilag bármit tartalmazhatnának – akár biológiai fegyvert is -, és a magyar védelmi minisztérium arról nem szerezhetne tudomást.
Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter korábban szintén problémának nevezte, hogy az amerikai katonai mozgásokat korlátozzák az európai országok illetékes hatóságai. Szerinte erre adminisztratív jellegű választ kell adni: ilyen lenne például az, ha a NATO-országok lehetővé tennék, hogy a harckocsik hivatalos megnevezésüket tekintve traktorként kerüljenek leszállításra a kelet-európai országokba. Szerinte ez egy a gyakorlatban járható út lenne, elvégre “itt Európában láttunk már gyümölcsnek átcímkézett zöldségeket”.