Egy svéd napilap beszámol arról, hogy az Umeå városát irányító, egymással látszólag érdekellentétben álló 277 üzletember és politikus ugyanannak a szabadkőműves páholynak tagja. “Titoktartási esküt tesznek, együtt vesznek részt ugyanazokban a rítusokban, majd a páholyon kívül egymás ellenzékét játsszák el a politikában.”

A Västerbottens-Kuriren svéd napilap arról számol be, hogy a svéd szabadkőművesség olyannyira megvetette lábát Umeå városában, hogy a választási rendszert megkerülve komoly befolyást gyakorol a politikára. A városban a különböző politikai pártok meghatározó alakjai és a térség főbb üzletemberei – összesen 277 fő – mind ugyanannak a szabadkőműves páholynak tagjai, és miközben egymás ellenzékének szerepét játsszák el a nyilvánosság számára, ugyanannak a titkos szervezetnek tettek hűségesküt.

A lapnak egy neve elhallgatását kérő politikus nyilatkozott erről, aki rámutatott: ha egy politikai vita során határozottan képviseli saját nézeteit egy politikus, aki egyben szabadkőműves is, könnyen lehet, hogy az ezzel ellentétes nézeteket képviselő politikus szintén szabadkőműves, ráadásul a két személy ugyanannak a páholynak tagja. A Västerbottens-Kuriren a neve elhallgatását kérő személy információi alapján nyomozásba kezdett, és kiderítette, hogy a város meghatározó politikusai nem csak ugyanannak a páholynak tagjai, de szoros kapcsolatot ápolnak meghatározó gazdasági szereplőkkel, és hetente egyszer zárt ajtók mögött találkoznak.

Håkan Järvå, egy a zártkörűen működő kultuszok tevékenységét kutató pszichológus szerint az ilyen csoportok tevékenysége komoly veszélyt jelent a demokráciára, mert a kultusz “bizalmas jellegéből” adódóan olyan köteléket hoz létre, ami a hatályos törvényeknél erősebb kötöttséget jelent: ezek az emberek gyakorlatilag családtagként tekintenek egymásra, és minden külső tényezővel szemben egymást segítik – beleértve a törvényeket is, amit kellő befolyás esetén egymást segítve megkerülnek.

“A közös rítusok segítenek megerősíteni a közösséget, és olyan köteléket hoznak létre, ami erősebb a törvénynél és más szabályoknál. A tagok elkezdenek egymásra családtagként tekinteni.”

Peter Ullgren, a Lund Egyetem professzora szintén arra mutatott rá, hogy a szabadkőművesek a legkülönbözőbb módon segítik egymást. Elmondása szerint ez egyértelműen veszélyt jelent a svéd demokráciára, hiszen a szabadkőművesek ezáltal “maffia-szerű” szervezetet képeznek, ami elég kapcsolati tőkét halmoz fel ahhoz, hogy kivonja magát a törvények alól. A professzor a Västerbottens-Kurirennek nyilatkozva azt mondta: “képesek arra is, hogy tönkre tegyék a nem-szabadkőművesek karrierjét, ha azok nem teszik meg, amit tőlük elvárnak.” Elmondása szerint ez az ő számára akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az akadémián működő szabadkőművesek megkérdőjelezték az ő alkalmasságát, majd megpróbálták eltávolítani posztjáról, miután nem volt hajlandó együttműködni velük.

Andreas Önnerfors történész szintén nyilatkozott a lap munkatársainak; szerinte Svédországban már száz évvel ezelőtt is gyakori volt, hogy egy településen az iskolaigazgató, a rendőrfőnök, a bíró, és a helyi újság főszerkesztője ugyanannak a páholynak volt tagja. A lap szerint a nyomozás során több politikus és vállalkozó is nyilatkozott nekik, de a nevét egyikük sem volt hajlandó vállalni, mert rettegnek attól, hogy a megélhetésüket veszítik el emiatt – emellett volt olyan is, aki gyilkosságtól tartott. A jelentés szerint Svédországban a legnagyobb szabadkőműves páholynak közel tizenötezer tagja van.