Az Egyesült Államok külügyminisztériuma javasolta egy új törvény bevezetését, ami lekorlátozná az USA területén kutatási munkákban résztvevő külföldi diákok számát – elmondásuk szerint azért, mert a külföldi diákok veszélyt jelenthetnek az állambiztonságra.
Az amerikai egyetemek mindeddig rutinszerűen folytattak olyan kutatási tevékenységeket, többek között a védelmi ipar, műhold-technológia és atomenergetika terén, melyeket gyakran a legnagyobb amerikai biztonságpolitikai cégek finanszíroztak. Az amerikai védelmi ipar kutatási potenciáljának egyik támaszát jelentette az “agyelszívás”, vagyis a fejletlenebb országok tehetséges fiataljainak bevonása a kutatási programokba. Ennek a gyakorlatnak azonban nemsokára vége szakadhat, mert a külügyminisztérium szerint ma potencionális biztonsági kockázatot jelentenek a külföldi fiatalok.
Tekintve, hogy ezekben a kutatási programokban “érzékeny információk” is bevonásra kerülnek, az USA vélhetően még Obama elnökségének vége előtt elfogadja az új törvényt, ami maximális keretet határozna meg a külföldi diákok amerikai kutatási programokban részvételére vonatkozóan, mert a külügyminisztérium szerint igen magas annak kockázata annak, hogy a külföldi diákok titkosított információkat adnak ki rivális országok kormányainak.
Számos egyetem tiltakozik az új törvényjavaslat ellen, ami állításuk szerint diszkriminációnak minősül, és korlátozza az egyetemek szabadságát. Steve Eisner, a Stanford Egyetem export igazgatója szerint egy ilyen törvény éppen azokat a programokat lehetetlenítené el, melyek az egyetem jó hírnevét megalapozták.
“Nem fogjuk azt mondani a kínai diákjainknak, hogy a kormány döntése miatt nem vehetnek részt egy programban”.
A kínai kormány szintén tiltakozik az új törvény ellen. Hong Lei kínai külügyminiszter közleményében kijelentette, hogy “Kína tudományos és technológiai fejlődésének eredményeit a kínai nép kemény munkával érte el.”
Az Obama-adminisztráció ezáltal olyan lépésekkel próbálja védeni a nemzetbiztonságot, ami már-már eltúlzott, paranoid reakciónak tekinthető. Obama elnöksége idején az amerikai kormány nemcsak a korábbinál jóval távolságtartóbb volt a sajtóval szemben, de fokozott erőfeszítéseket tett olyan személyek üldöztetésére, akik a kormány jogellenes gyakorlatairól információkat szivárogtatnak ki nemzetközi sajtóorgánumoknak. Egy ilyen “kiszivárogtató”, John Kiriakou amiatt került börtönbe, mert részleteket hozott nyilvánosságra a CIA által folytatott kínvallatásokról. A külföldi diákok egyetemi kutatóprogramokba bevonásának korlátozásával azonban az amerikai technológiai fejlődés is lassulhat; eddig olyan vállalatok támaszkodtak az egyetemek kutatási kapacitására, mint a Boeing, vagy a Lockheed Martin.