Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke egy televíziós vita során bemutatta, hogyan szokás megosztottságot szítani a politikai ellenfél szavazói közt, ha valaki érvekkel nem tudja felvenni a harcot a vitapartnerével.

Az Együtt elnöke Németh Szilárddal, a Fidesz alelnökével folytatott televíziós vita során bemutatta, hogy a balliberális politikusok hogyan tudják napjainkban is felhasználni a zsidóságot a társadalom megosztására. A vita kritikus pontján, amikor az Együtt elnöke összeszedett érvekkel már nem tudta leküzdeni vitapartnerét, a következő szófordulattal állt elő: “biztos a zsidók is”. Szigetvári ezzel azt a gondolatot vonta be a beszélgetésbe, miszerint Németh Szilárd politikai körei támogatják azt az elgondolást, hogy “mindenért a zsidók a felelősek”, és “a zsidók akarják megbuktatni a kormányt”.

Az antiszemita-vád bevonása ebbe a beszélgetésbe annak köszönhető, hogy ez egy napjainkban is hatékony módszer, amivel egy politikus megosztottságot tud szítani a politikai ellenfél szavazótáborában. Szigetvári lépését követően Németh Szilárd ennek megfelelően egy csapdahelyzetben találta magát, amire láthatóan nem tudott helyes reakciót adni, ehelyett a vitától való visszavonulást választotta – előtte azonban helytelen reakciójával lehetővé tette, hogy az Együtt politikusa kisebb győzelmet vívjon ki a Fidesz szavazótáborának megosztásával.

Az antiszemita-vád bevonása az Együtt politikusának részéről annak köszönhető, hogy a politikus ezáltal új viszonyítási pontot jelölhet ki vitapartnerének megítélése kapcsán – vagyis, hogy az adott személy hogyan viszonyul a zsidósághoz. Mivel a balliberális pártok és a szélsőjobboldal is előszeretettel használja ezt a viszonyítási pontot egy politikus hitelességének megállapításához, ezáltal az antiszemita-vád bevonása megakadályozhatja, hogy a politikai ellenfél egy vita során egyszerre tudja elnyerni a baloldali és a radikális jobboldali választók szimpátiáját.

A baloldali liberális pártok számára egy politikus megítélésekor meghatározó tényező, hogy az adott személy hogyan viszonyul a zsidó kisebbséghez: ők pozitív diszkriminációra hajlandóságot és az antiszemitizmus elítélését várják el, ami az ő esetükben egy lényeges hitelesítő tényező. A szélsőjobboldal szintén meghatározó viszonyítási pontnak tartja a zsidósággal kapcsolatos állásfoglalást: egy politikus hitelességének megítélése során elsődleges tényezőnek tartják, hogy az adott személy távolságtartó vagy ellenséges-e a zsidó kisebbséggel szemben, illetve, hogy politikai ellenfelei antiszemitának tarthatják-e – ami esetükben hitelesítő tényezőt jelent. Mivel a baloldali liberálisok egy politikustól ugyanazon viszonyítási pont mentén ellentétes előjelű megnyilvánulást várnak el, mint a szélsőjobboldal, ezáltal a zsidósághoz való viszonyulás bevonása egy vitába lehetővé teszi, hogy az adott politikus – felkészületlenség esetén – állásfoglalást tegyen ebben a szándékosan rákényszerített koordináta-rendszerben: ezáltal vagy a baloldali, vagy a radikális jobboldali szavazók egy része számára hiteltelenné váljon.

Az Együtt elnöke ennek tudatában arra ösztönözte Németh Szilárdot, hogy foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogyan viszonyul a zsidósághoz. Az antiszemita-vád bevonásának célja, hogy amennyiben Németh Szilárd nem tagadja a vádat, ezáltal elfogadhatatlan személyként legyen feltüntethető a baloldali liberális szavazók számára. Amennyiben elutasítja az antiszemita-vádat (és a beszélgetés során ez történt), ezáltal az Együtt elnöke sikeresen meggátolja, hogy a Fidesz további szavazatokat szerezzen a radikális jobboldal körében. Ezen a ponton azonban emlékezni kell, hogy a beszélgetésnek alapvetően semmi köze nem volt a zsidósághoz: a népszavazás a magyar állampolgárokra vonatkozik, amiben származástól és vallástól függetlenül minden magyar választó részt vehet, tehát az Együtt elnökének részéről a zsidó kisebbségre hivatkozás egyértelműen megosztó szándékkal lett bevonva ebbe a beszélgetésbe: megosztottságot szított a magyar emberek közt, ezáltal elérve, hogy a választók ne a beszélgetés eredeti témájával foglalkozzanak, hanem az antiszemita-váddal, és a vitapartner visszavonulásával.

Annak okán, hogy mind a baloldali liberálisok, mind pedig a radikális jobboldaliak előszeretettel használják viszonyítási pontként a zsidó kisebbséget, egy valóban felkészült pártpolitikusnak ilyen viták során készen kell állnia arra, hogy meg tudja akadályozni politikai ellenfelét abban, hogy ráerőltesse a beszélgetésre ezt a mesterséges, oda nem illő koordináta-rendszert. Ennek megfelelően az Együtt politikusának akciójához hasonló megnyilvánulások esetében egyetlen mondattal ajánlott szembesíteni a politikai ellenfelet azzal, hogy ő most valamiért egy vallási/etnikai kisebbség megítélésére akarja leszűkíteni a beszélgetést, miközben az adott téma a magyar választópolgárok összessége számára meghatározó kérdés. A magyar politikusok valamilyen oknál fogva láthatóan nincsenek felkészítve erre a vitahelyzetre, aminek ez a videofelvétel is mintaszerű iskolapéldája. A napjaink egyébként egyik legmeghatározóbb társadalmi kérdésével kapcsolatos vita teljes felvétele itt tekinthető meg.