A hatalmi koncentráció eszköze lenne az újonnan létrehozandó terrorellenes állami szerv, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. Mirkóczki Ádám szerint a Fidesz mindeddig példátlan hatalomösszpontosításra készül, de ehhez se a lakosság, se az ellenzéki pártok bizalma nem áll rendelkezésre.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy az előző parlamenti ciklus során már elbukott egy ahhoz hasonló kezdeményezés, mint amit most a kormány a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozásával próbál megvalósítani.

„Hogyha a Belügyminisztérium alá tartozó összes hatóság, titkosszolgálatok adatbázisa egy az egybe átkerülne a Miniszterelnökséghez, amely egyébként a hírszerzést felügyeli, akkor létrejönne az a hatalmi bázis, hatalmi koncentráció, amit az előző ciklusban maga Kövér László torpedózott meg az elhíresült NIBEK kapcsán. Önök eljátszották a bizalmat, amelyet egyrészt elvárnak Magyarország lakosságától, és eljátszották azt a bizalmat, amit egyébként elvárnak az ellenzéki pártoktól” – mondta.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azonban ismételten kijelentette; a kormány továbbra is számít a Jobbik támogatására az új terrorellenes szerv létrehozásához. Ennek az új állami szervnek ugyan nem lenne hatásköre arra, hogy közvetlen titkos információgyűjtést folytasson, de valamennyi létező hazai – biztonsági és bűnügyi – adatbázisba betekintést nyerhetne, ezáltal valóban egyetlen központosított adatbázisból folytatna elemző-értékelő tevékenységet.

Alig néhány héttel ezelőtt Javier Solana, volt NATO-főtitkár és EU külpolitikai főmegbízott az El Pais spanyol napilapnak nyilatkozva szintén a kormány által folytatott hatalomkoncentrációra hívta fel a figyelmet: szerinte Magyarország ma már nem csatlakozhatna az Európai Unióhoz, ha most pályázná meg az uniós tagságot. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy Orbán Viktor kormánya párttagokat pozícióba ültetve szigorú médiakontrollt épít ki, ami elkezdte ellehetetleníteni a “független” (külföldi tulajdonú) sajtó működését.

Solana azt mondta, a magyar kormány az európai politikát a nemzeti identitásra leselkedő veszélyként mutatja fel, emellett szerinte fokozott aggodalomra ad okot, hogy elutasítja Brüsszel kvótarendszerét, és “erodálja a demokratikus rendszert és jogállamot, felszámolja a kontroll és a kritika minden lehetőségét”.

Ugyanakkor, a kormánypolitikusok szerint az európai terrorveszély miatt indokolt, hogy a magyar állami szervek megkapják ugyanazokat a kiterjedt jogköröket, melyek minden nyugati országnak is hosszú évek óta rendelkezésére állnak.

A nyugati országokban azonban egy olyan változás zajlik, ami a titkosszolgálatok és bűnüldöző szervek egyénhez való viszonyulását alapjaiban megváltoztatja. A korábbi gyakorlatot, az ártatlanság vélelmét felváltja a biztonsági kockázat vélelme, a tömeges megfigyelés: az ilyen kiterjedt jogkörökkel operáló országokban az egyénre többé nem érvényes az irányelv, miszerint ártatlannak kell tekinteni, ameddig a bűnössége be nem bizonyosodik. A teljes megfigyeléssel operáló országokban minden egyén potenciális terrorista, – egy lehetséges biztonsági kockázat, amiről csak a róla felhalmozott adatok kiértékelésével lehet megállapítani, hogy ténylegesen biztonsági kockázatnak tekintendő-e.

Ezzel a korlátozott szabadság korszakából a totális tömegkontroll korszakába lép Nyugat-Európa. A kormány pedig – alkalmazkodva a nemzetközi környezethez – ugyanezen jogköröket próbálja átültetni a magyarországi gyakorlatba is. Miközben ez valóban egy hatalomösszpontosítási törekvés, a nyugati trend egyben kötöttséget, kényszerpályát is jelent: a digitális forradalom korszakában, ha a magyar kormány nem is kap teljes kontrollt a magyar állampolgárok felett, a nyugati országok titkosszolgálatai ettől függetlenül már most is teljes hozzáféréssel rendelkeznek a magyar lakosság bizalmas adataihoz, amit kezdetben az állami adatbázisok digitalizálásával, majd egyénként a Facebook-on, online alkalmazások sokaságán keresztül önként szolgáltattunk ki nekik.