Elfogadta a parlament a kötelező betelepítési kvótáról népszavazás kiírását; referendummal dönthetünk arról, akarunk-e befogadni afrikai és arab migránsokat, illetve elfogadjuk-e Magyarország felszámolását. Nem csak a migránsokról, de az Európai Egyesült Államokról is szól ez a referendum.

A népszavazáson a következő kérdést teszik majd fel a választóknak: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az Európai Bizottság korábbi döntése szerint 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett menekültet osztanának szét az Európai Unió tagállamai közt. Ezek az országok nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeik ellenére nem védték meg a schengeni övezet határait, ehelyett humanitárius indokból partra hozzák a világ különböző régióiból érkező ismeretlen személyeket, majd személyazonosságuk megállapításáról – addig is az ismeretlen személyek őrizetéről – nem gondoskodnak maradéktalanul. Emiatt akarja a bizottság alapjaiban átrendezni a tagállamok és az Európai Unió közti viszonyt, ahelyett, hogy Görögország és Olaszország ellen indítana kötelezettségszegési eljárást, és elrendelné a schengeni övezet, valamint a két említett ország közti határszakaszok lezárását.

Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország 1294 menekültet kellene elhelyezzen. Ez abból a 120 ezer emberből került leosztásra, akiknek a tagállamokban elhelyezéséről már döntést hozott a bizottság. Az Európai Unió területére azonban mintegy kétmillió menekült érkezett a 2015-ös év folyamán, és a balkáni országokban épülő kerítések ellenére a migránsok továbbra is bejutnak az Európai Unió területére. Amennyiben a bizottság az első 120 ezer ember után a további 1800000 menekült elosztásáról is újabb döntéseket hozna, ez további mintegy 19500 migráns erőltetett letelepítését jelenti Magyarország számára, csak a tavaly érkezettek közül.

Ez a mintegy 21 ezer fő azonban csak a 2015-ös évben Európába érkező migránsok szétosztását jelenti, miközben 2016 első negyedévében közel 190 ezer újabb migráns érkezett Európába, és a schengeni övezet külső határainak lezárásig mindig újabb és újabb néhány ezer főt kellene elhelyezni Magyarországon, ha a gyakorlatban is működni kezd a kötelező elosztási kvótarendszer. Amennyiben az Európai Unióba irányuló migrációt nem állítják meg az uniós hatóságok, ez a kvótarendszer Magyarország számára tíz év alatt negyedmillió közel-keleti és afrikai migráns elhelyezését jelentené, ha a migráció nem mérséklődik.

Ezért fontos, hogy a lakosság egyértelműen nemet mondjon a kötelező betelepítésre, hiszen Brüsszel mostanra technikai feltételeit is megteremtette annak, hogy az erőszakkal letelepített migránsokat Magyarországon tartsa: az ország szinte összes határvonalán működik már valamifajta határellenőrzés – vagy Magyarország, vagy a szomszédos ország részéről -, ami lehetővé teszi, hogy a hazánkban elhelyezett migránsok külföldre menekülését megakadályozzák, így a multikulturalizmus építőkockái itt rekedjenek Magyarországon.

Amennyiben az Európai Bizottság döntéseket hozhat arról, hogy Magyarország be kell fogadjon tetszőleges, általuk előírt létszámú idegen kultúrájú közösséget, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy elvették Magyarország hatásköréből a döntés jogát – ehelyett egy idegen hatalom dönthet valamiféle mesterséges lakosságcsere programról, amibe a demokratikusan megválasztott kormányunknak nincs beleszólása. Mivel a magyarországi választók nem választják az Európai Bizottság tagjait, az ország lakosságának nincs közvetlen ráhatása arra, hogy az idegen hatalom hogyan formálja Magyarország belügyeit. Ez az Európai Egyesült Államok felépítésének egy lépcsőfoka, ezért a kvótaellenes referendum egyben az Európai Egyesült Államok elleni tiltakozás is:

akarjuk-e a gyökértelen Amerika mintájára formálni Európát, és benne Magyarországot?

Az Európai Unió más országaiban szintén éles ellenállás fogadja ezt az erőszakos lakosságcsere programot. Németországban, Svédországban egyetlen év alatt több ezer támadást hajtottak végre menekülttáborok ellen; számos menekülttábort felgyújtottak, de Németországban több olyan eset történt, hogy a hatóságok által egy bevándorlónak kiutalt házat gyújtottak fel ismeretlen elkövetők. Ezeket a támadásokat többnyire nem extrémista csoportok követik el, hanem a lakosság elkeseredett akciói, gyakran magányos elkövetők által, aminek motivációja nem valamilyen szélsőséges eszme, hanem, hogy a saját, választott kormányuk elárulta az embereket, és nem látnak más kiutat.

Magyarországon mindeddig nem történtek ilyen bűncselekmények, hiszen a kormány felszólalt a kvótarendszer ellen, és az országgyűlés Európában egyedülálló módon lehetővé teszi a népszavazást. Mindez azonban nem jelenti, hogy a jövőben sem lehetnek nyugat-európai állapotok Magyarországon: ez elsősorban azon múlik, hogy a kormány a gyakorlatban is komolyan gondolja-e a kvóta elleni tiltakozást, amikor ténylegesen megkezdődik a több tízezer migráns betelepítése.