Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy bírságot szab ki azokra az uniós tagállamokra, melyek nem hajlandóak letelepíteni a közel-keleti és afrikai migránsokat. Az EU védelmi pénzt fizet Törökországnak, így próbálják beszedni a szükséges összeget.

Február elején egy görög napilap nyilvánosságra hozta egy a török államfő és európai vezetők közti, novemberben tartott találkozó jegyzőkönyvét, amiből kiderült, hogy a török vezető 30 milliárd eurót követelt az Európai Uniótól, ellenkező esetre pedig az összes migráns Európába buszoztatását helyezte kilátásba. Azóta az Európai Unió beleegyezett, hogy fizet a törököknek, átveszi a Törökországba érkező szíriai menekülteket, emellett nemsokára a vízummentességet is megkapják. A zsarolást követően minden, a török államfő által követelt intézkedést meghoztak Brüsszelben, amiből láthatóvá vált, hogy az Európai Unió védtelenül áll Ankara nyomásgyakorlásával szemben. Gyakorlatilag védelmi pénzt fizetünk egy NATO-országnak, miközben továbbra is azt kell gondolni, hogy a szövetségesünk.

Nemrég azonban kiderült, hogy azok az országok kell befizessék a védelmi pénzt, amelyek nem akarnak részt venni se a török paktumban, se a migránsok erőszakos letelepítésében. Kedden a Financial Times arról számolt be, hogy az Európai Bizottság negyedmillió euró bírságot szabhat ki azokra az országokra, melyek nem akarnak migránsokat befogadni. A lap szerint ez részét képezi a bizottság dublini egyezmény megreformálására tett javaslatainak, és bár a konkrét összeg még változhat, az már biztos, hogy a központi irányításnak nem engedő tagállamok ellen szankciókat, pénzügyi kényszerítő intézkedéseket fognak hozni.

Ez a bírság migránsonként mintegy 80 millió forintot jelent. Ennyiből egy magyar munkanélkülinek kertes házat adhatna a kormány (vagy Brüsszel), és hosszú éveken át segélyezhetné, emellett kifizethetné a munkaerőpiacra visszalépéshez szükséges felsőoktatási képzését és nyelvkurzusait. Brüsszel ennek az összegnek egy részét ehelyett közel-keleti és afrikai migránsokra költi, akiknek nagy része írni-olvasni nem tud – a fennmaradó részét pedig kifizetné a török államfőnek, aki továbbra is amiatt tudja zsarolni az Európai Uniót, mert az nem hajlandó megvédeni a saját határait.

Az Európai Unió azért nem hajlandó megvédeni saját határait, mert az unió politikájára legerősebb befolyást gyakorló gazdaság politikai vezetői máig vezekelnek egy több mint 70 évvel ezelőtt megbukott rezsim intézkedéseiért, és bizonyítani akarják, hogy ők befogadóak, szolidárisak, elfogadják a másságot. Ennek jegyében egyetlen év leforgása alatt közel kétmillió arab migránst engedtek be az Európai Unióba, és mindenkit rasszistának neveznek, aki szerint ez hiba volt. Merkel – és a bizonyítási kényszerben szenvedő németországi politikai elit – kényszeres szolidaritása Európa egészét megsemmisítheti. Így lassan ideje lesz végezni egy gyors költségszámítást, hogy melyik lenne olcsóbb:

1. Letelepíteni a migránsokat, és miattuk jóval többet költeni a rendvédelemre, a titkosszolgálatokra, a potenciális terroristák megfigyelésére, és a fehér nőket erőszakoló arab-afrikai migránsok miatt robbanásszerűen megerősödő szélsőjobboldal kontroll alatt tartására,
2. kifizetni 80 millió forintot minden egyes be nem fogadott migránsért, miközben Brüsszel havonta egyre nagyobb számú migránst akarhat ránk erőltetni, és az idők végezetéig fizethetünk emiatt,
3. vagy megbuktatni Merkelt, és végre hermetikusan lezárni az unió külső határait.

Biztosak vagyunk abban, hogy más tagállamok politikusainak fejében is megfordultak már hasonló gondolatok – ahogyan abban is, hogy egy Merkel elleni közös puccs költségeit is egyenletesen el lehetne osztani a résztvevő országok közt, és a végső számla mindent egybevetve is jóval szerényebb lenne, mint évtizedeken át bajlódni a migránsokkal és kvótarendszerrel.