Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerint a NATO területvédő háborúra kell készüljön Kelet-Európában. Az utóbbi két évtized során 12 újabb országot sikerült belekényszeríteni a katonai gépezetbe, most pedig “elrettentésre” van szükség a megkaparintott területek megvédéséhez.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a NATO-nak fokoznia kell katonai jelenlétét a közép- és kelet-európai országokban, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy elrettentse az oroszokat az agressziótól. A miniszter szerint Oroszország fenyegetést jelent Európa biztonsági berendezkedésére, és a következő NATO-csúcstalálkozón végleges választ kell találni erre a problémára; elsősorban olyan megoldást, amelynek részeként a NATO olyan katonai erőt von össze Kelet-Európában, hogy az “elrettentse az oroszokat”. Waszczykowski az Eesti Paevaleht napilapnak nyilatkozva azt mondta,
“ez a jelenlét erős kell legyen, és rendelkeznie kell a minőség és készenlét magasabb fokával, hogy megvédhesse a NATO területeit. […] Lengyelországnak meggyőződése, hogy az Oroszország által jelentett veszélyre az a helyes válasz, hogy a NATO fokozza jelenlétét térségünkben.”
A NATO az utóbbi évek során nagy mértékben fokozta katonai jelenlétét Kelet-Európában, miközben a szövetség vezetői hosszú éveken át hangsúlyozták, hogy ez a terjeszkedés nem irányul Oroszország ellen. A NATO rakétarendszereit azzal az indokkal telepítették Kelet-Európába, hogy ezáltal megvédjék a nyugati országokat az “Iránból érkező ballisztikus rakétáktól”. Miután a rakétarendszer kelet-európai elemei működésbe léptek, a NATO továbbra sem adott biztonsági garanciákat Oroszországnak arra vonatkozóan, hogy ezek a fegyverek nem Moszkvát célozzák – ehelyett a NATO-média Európa-szerte intenzív háborús uszítást kezdett, és Oroszországot kezdte felmutatni elsődleges ellenségképként.
Miközben a NATO Oroszországot nevezi Európára leselkedő fenyegetésnek, a tények ennek ellenkezőjét mutatják: az utóbbi két évtized során a NATO 12 európai országra terjesztette ki magát, és folyamatban van 4 újabb ország beléptetése. Ezáltal az észak-atlanti szövetség kiterjedése ma már lehetővé teszi, hogy az amerikai katonák legálisan állomásozzanak a rivális nagyhatalom – Oroszország – határain.
1999-ben Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot léptették be a NATO-ba. 2004-ben Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát léptették be, majd 2009-ben Albániát és Horvátországot. Napjainkban újabb 4 országra próbálja kiterjeszteni magát a NATO: Macedónia, Grúzia, Ukrajna és Szerbia politikáját formálják olyan irányba, hogy a közeljövőben a NATO tagjává váljanak. Látható: az észak-atlanti katonai gépezet két évtized alatt 12 országot kebelezett be. Ezeket rendszerint népszavazás előzte meg, emiatt a NATO-média úgy mutatja be a folyamatot, mintha ezek az országok önszántukból csatlakoztak volna. Oroszország területe ez idő alatt a Krím-félszigettel bővült.