Tiltakozó akciót kezdtek a Demokratikus Koalíció aktivistái, és befeküdtek a felcsúti kisvasút elé, azt remélvén, hogy ezáltal médiafigyelmet kapnak. A következő sorok azonban nem arról szólnak, mi történt a DK aktivistáival, – hanem, hogy egyáltalán miért épült meg a kisvasút, és miért tiltakoznak ellene.

Felcsút egy 1800 fő lakosságú község, aminek saját, 3500 fő férőhelyű stadionja van – nyilvánvalóan azért, mert a miniszterelnök kedvtelése a labdarúgás, és úgy döntött, hogy Felcsútra kell egy saját stadion. Ebből a stadionból ma kisvasút is indul – mert a községben él Magyarország miniszterelnöke, emiatt a település ehhez hasonló dolgok megvalósítására megkapja a szükséges forrásokat.

A község polgármestere pedig a kormánypárt tagja, és ennek köszönhetően milliárdos – amit gyakorlatilag leplezni sem próbálnak, de emiatt továbbra sincsenek tízezres tüntetések Budapesten. Felcsútra és környékére vándoroltak az Európai Uniós források, és okkal mondja az ellenzék, hogy abból a miniszterelnök “saját gyermekkori álmait valósítja meg”.

Gyurcsány szerint hobbivasút helyett oktatásra és egészségügyre költsék a pénzünket. Ez a kijelentés azonban merő kétszínűség egy olyan párttól, ami szerint az oktatást és egészségügyet magántulajdonba kell adni, fizetőssé kell tenni, és az állam egy fillért ne költsön rá. Gyurcsány Ferencnek tehát nyilvánvalóan nem az a problémája a stadionnal és kisvasúttal, hogy ez a pénz nem az oktatásba és egészségügybe vándorolt.

Miért tüntet a balliberális ellenzék az ellen, hogy Felcsúton stadion épült, most pedig felavattak egy kisvasutat?

Orbán Viktor életpályája a válasz erre a kérdésre, ami mostanra önmagában is ki nem mondott konfliktusban áll a Demokratikus Koalíció támogatóinak célkitűzéseivel. A miniszterelnök közéleti pályafutását Soros György ösztöndíjával kezdte, és, bár sokan mondják, hogy kőművesként többre vihette volna, kormányzása alatt megengedte magának, hogy az Európai Unió pénzén kisvasutat építtessen a saját szülőfalujába.

A saját szülőfalujába –

egy olyan politikus, akinek tanulmányaiból, munkásságából és eddigi tevékenységéből egyértelműen kellene következzen, hogy az ő számára nem fontos a származás. Ehelyett világpolgári életet kellene folytatnia, nagyvárosban élnie, és büszkén hirdetnie a nyílt társadalom ideáját. Megtehetné, hogy vissza se néz, és a Gyurcsány által vitt ideológiai vonulat éppen egy olyan politikust akar Magyarország élére, aki ezt tenné.

Ha Gyurcsányékat nem is gázolta el a vonat, de az ideáikat minden bizonnyal igen,

mert egy Soros György által útjára indított politikus évtizedek alatt pénzt, befolyást, hatalmat szerzett, majd mindebből arra is fordított, hogy a saját szülőfalujában “gyermekkori álmokat” valósítson meg, és gesztusokat tegyen a közösségnek, ahonnan származik. Ez a történés arra utal, hogy Soros György pénze, iskolája, és kifinomultan megmunkált ideológiája évtizedek alatt sem tudja eltörölni a szülőföld fontosságának gondolatát olyan politikusok identitásából, akik talán nem is lennének politikusok, ha nincs Soros György külön erre a célra szánt pénzalapja.

Ez az egyetlen kisvasút veszélyes üzenetet hordoz a globalista elit számára: hiába a világ minden pénze – a szülőföld gondolata és a származás fontossága idővel mindig felszínre tör. Még ha nem is egyértelműen és markáns ideológia formájában, hanem olyan egyszerű dolgok formájában, mint egy a pénzt, hatalmat megkaparintó politikus részéről a szülőfalu számára tett gesztus.

Ebben a kérdésben nem csak a “lopás” vagy “nem lopás” megítélése a figyelemre méltó; a “szülőföld mint identitásalap”, és a “szülőföld mint eltörlendő akadály” gondolata feszült egymásnak az utóbbi két évtizedben – de az ember saját szülőfalujában kisvasutat építeni nem éppen egy olyan világpolgári lét, amit Soros György megálmodott a magyarságnak. A balliberális ellenzék azért tüntet, mert Orbán Viktor pénzszórása kínos kérdéseket vet fel az ő számukra is: mi történik, ha évtizedes átneveléssel sem lehet eltörölni a szülőföld és haza gondolatát, és Orbán Viktor után előállnak olyan politikusok, akiknek hazaszeretete átvészelte a liberális oktatási rendszer agymosását?