Napok óta újra kiterjedt fegyveres harcok zajlanak Örményország és Azerbajdzsán határán. Nem ez az első eset, hogy az Európai Unió háború kirobbantásával próbál új tagállamokat bekebelezni: szakértők az örmény országgyűlési választásokat követően előre jelezték, hogy Örményországban ismétlődhet meg az ukrán forgatókönyv.

Április 2.-a óta Azerbajdzsán és Örményország közt újra fegyveres harc zajlik egy “vitatott hovatartozású” régióban, Hegyi-Karabah területén, és a két ország egymást vádolja az 1994. óta érvényben lévő tűzszüneti megállapodás sértésével. Azerbajdzsán három régióban kezdett offenzívát, és a szombaton, Azerbajdzsán védelmi minisztériuma által kiadott közlemény szerint “az azeri fegyveres erők kontroll alatt tartják a felszabadított területeket.” Ugyanazon közlemény szerint “az örmény hadsereg a felszabadított területek újbóli ellenőrzés alá vonása céljából indított offenzívát” három régióban.

A két ország közti konfliktus tavaly szeptemberben kezdett kiújulni, és napokkal ezelőtt eszkalálódott – azóta az ENSZ adatai szerint 33 katona veszítette életét a konfliktusban, több mint 200-an sérültek meg, mintegy kéttucatnyi páncélozott harcjármű semmisült meg, és lelőtték az azeri hadsereg egy Mi-24 helikopterét, miközben a fegyveres harcok tovább folytatódnak.

Savars Kocsarjan, Örményország külügyminiszter-helyettese vasárnap Törökországot vádolta azzal, hogy katonai konfliktust akar kirobbantani a térségi országok közt. Szerinte Ankara támogatja Azerbajdzsán katonai konfliktus fenntartására irányuló politikáját, és destabilizálni próbálja a térségi országokat, hogy ezáltal saját befolyási övezetét növelje.

Azerbajdzsán a közelmúltban katonai együttműködési megállapodást kötött Törökországgal, amely értelmében a két ország katonai szövetségre lép egy harmadik ország részéről kezdődő agresszió esetén. Az új egyezményről március 31.-én az olasz Il Giornale napilap beszámolt, akkor hozzátéve, hogy ez a harmadik fél egyértelműen Örményországot jelenti.

Napokkal később kirobbant az új fegyveres konfliktus, amiben Törökország és Azerbajdzsán immár szövetségesként vesz részt – vasárnap a török haditengerészet két hajója érkezett Odesszába.

Miközben a jelenlegi értékelések Törökország, Azerbajdzsán és Örményország viszonyára vezetik vissza a történteket, egyértelműen látható, hogy a szíriai válság rendezésével és az ukrán válság mérséklődésével Hegyi-Karabah válik a nyugati és keleti hatalmi tömb egyik újabb konfliktus-zónájává. Örményország az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállama, de egyértelmű elköteleződése konfliktus forrása volt, mert egyúttal része volt az Európai Unió Keleti Partnerség programjának, vagyis az országot idővel az Európai Unióba akarták volna bevonni.

Tavaly júniusban, az azeri-örmény fegyveres konfliktus kezdete előtt EU-párti “civil” tüntetések kezdődtek Jerevánban. Igor Morozov, az orosz föderációs tanács nemzetközi ügyekért felelős bizottságának vezetője akkor azt mondta, a történtek az ukrán EuroMajdan kezdeti stádiumának jegyeit viselik. A tüntetéssorozat a külföldről támogatott puccskísérletek forgatókönyvének megfelelően zajlott, Jereván esetében az amerikai nagykövetség nyíltan beavatkozott a belpolitikába, és a “békés tüntetőkkel szemben túlzó erő alkalmazásával” vádolta a kormányt.

Az örmény fővárosban kezdődő demonstrációk sikertelenül végződését követően erősödött fel Azerbajdzsán részéről a közvetlen katonai konfliktus kiújítására törekvés politikája, ami napokkal ezelőtt kiterjedt offenzívákba torkollott. Az újabb térségi konfliktusban EU-tagjelölt várományos ország egy NATO-tagállammal szövetkezve bocsátkozott fegyveres harcba az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamával, ennek okán egy újabb örmény-azeri háború már nem egyértelműen proxy-háború, hanem a nyugati és keleti tömb közti közvetlen fegyveres konfliktus.

Az orosz katonai tervezés 2012. óta számol egy újabb örmény-azeri háború lehetőségével. Akkor egy esetleges, Irán elleni NATO-beavatkozás “mellékes eseményeként” valószínűsítették az örmény-azeri konfliktus kiújítását, amivel a NATO megpróbálja elvágni az orosz hadsereg – Örményországon át húzódó – ellátási útvonalát Irán és Szíria irányába.