Az Európai Bizottság továbbra sem tervezi, hogy nyilvánosságra hozza az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi egyezmény bizonyos dokumentumait.

Egy francia napilap, a Le Monde pénteken arról számolt be, hogy az Európai Bizottság két héttel a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Együttműködésről folytatott tárgyalások következő állomása előtt továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni a tervezett egyezmény pontos tartalmát. Az Európai Unió kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström azt mondta, “bizonyos dokumentumok bizalmas jellegűek kell maradjanak, köztük azok, amelyek Európa tárgyalási stratégiájára vonatkoznak, valamint, melyek olyan amerikai dokumentumokra hivatkoznak, amiket nem a mi dolgunk nyilvánosságra hozni.”

A TTIP kapcsán folytatott tárgyalások következő állomása április 25.-én kezdődik New Yorkban, de gyakorlatilag továbbra sem lehet tudni, pontosan milyen változásokat hoz az új együttműködés. Az Európai Bizottságot nem csak a tagállamok részéről érte kritika; a nyugat-európai országokban a tárgyalási folyamat kezdete óta százezres tüntetések zajlanak a TTIP ellen, amiről az atlantista sajtó rendszerint nem számol be.

Malmström most azt mondja, a titokban tartott dokumentumok később elérhetőek lesznek a tagállamok parlamentjei számára, ami “bizonyos fokú nyíltságot” vinne a TTIP kialakításának folyamatába. A kereskedelmi biztos azt is kijelentette, hogy az egyezményről a tagállamok parlamentjei fognak dönteni, miután az Európai Bizottság lefolytatta a tárgyalásokat.

A tárgyalási folyamat kezdetén azonban Európa-szerte számos civil szervezet és politikai párt kezdett tiltakozni, annak okán, hogy az egyezmény létrehozása teljes titoktartás mellett zajlik, az eltérő amerikai szabályozás miatt durván sértheti az Európai Unió környezetvédelmi, egészségügyi és munkajogi előírásait, emellett sérti a nemzeti szuverenitást, mert lehetővé tenné, hogy a multinacionális vállalatok egy nemzetek feletti bíróságon hatalmas kártérítéseket pereljenek ki egy-egy tagállamból, ha úgy gondolják, hogy egy adott ország törvényei sértik a piaci érdekeiket. Ennél fogva a TTIP életbe lépését követően az amerikai multinacionális cégek szabályos hadjáratot kezdhetnek az európai országok ellen.