Ismail Kahraman, a török országgyűlés házelnöke javasolta, hogy Törökország törölje el a szekuláris alkotmányt, és ehelyett inkább az iszlám törvényeire alapozza államiságát.
Törökország első alkotmányát 1921-ben alkották meg, Mustafa Kemal Atatürk, Törökország első elnökének iránymutatása alapján, aki eltörölte a szultáni rendszert és megkezdte a szekularizációt, illetve a modernizálás útján elindította az országot. Ezt az alkotmányt később 1924-ben megváltoztatták, amit 1961-ben egy újabb változás követett, a mostani alkotmányt pedig 1982-ben fogadták el. Az 1982-es alkotmány kijelenti, hogy Törökország szekuláris, demokratikus ország, és köztársaság. Az alkotmány 4. cikke tiltja is ezen alapelvek megváltoztatását.
A Hürriyet napilap beszámolója szerint azonban Kahraman javasolta, hogy Törökország törölje el a szekuláris alkotmányt, és az iszlám vallási törvényeire alapozza államiságát. “Muszlim országként miért tartanánk fenn olyan állapotot, amelyben nem a vallási előírások alapján kormányzunk? Muszlim ország vagyunk, vallási alapú alkotmányunk kell legyen.” Kahraman hétfőn egy Isztambulban tartott konferencián jelentette ezt ki, amiről elsőként a Hürriyet számolt be. Az eset kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a politikus a Recep Tayyip Erdogan által alapított, jelenleg is hatalmi pozícióban lévő kormánypárt tagja.
A politikus azzal indokolta javaslatát, hogy Franciaország, Írország és Törökország egyaránt olyan alkotmánnyal rendelkezik, amely megfogalmazásában a szekularizmusra hivatkozik – ám miközben ezeket a törvényeket mindenki máshogy értelmezi, az iszlám törvényei világosak és egyértelműek.
Törökország különböző politikai erői az utóbbi évek folyamán intenzív kapcsolatépítést folytattak az Európai Unió szinte összes országában, így Ankara számos európai szélsőjobboldali szervezetre kiterjesztette befolyását. Mostanra a Szürke Farkasok vált Németország legnagyobb tagsággal bíró radikális jobboldali szervezetévé, Ankara európai befolyásának növekedésével pedig az Európai Unió számos engedményt tett Törökországnak; a közeljövőben nem csak vízummentességet kaphatnak a törökök, de akár az uniós tagságot is megadhatják nekik.
Miközben Törökország vízummentességével és uniós csatlakozásával megkezdődhet a török “munkaerő” (lakosság) beözönlése az Európai Unióba, már számos európai országban mutatkoznak annak jelei, hogy a muszlim országokból érkező migránsok nem fogadják el a befogadó ország alkotmányát. Ehelyett azt akarják, hogy az európai ország is a saría jogrendet vezesse be, és a Koránra alapozza az alkotmányt, vagy a muszlim vallási törvények “figyelembe vételével” módosítsa azt.