Elisabetta Gardini olasz EP-képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegye egyértelművé: tudomása volt-e arról, hogy Málta olajlelőhelyeket adott át Olaszországnak, cserébe azért, hogy ne kelljen migránsokat befogadnia?

A képviselő azt követően fordult az Európai Bizottsághoz, hogy Simon Busuttil máltai ellenzéki politikus azt állította, Málta titkos egyezményt kötött Olaszországgal, melynek részeként olajkitermelési jogokkal és migránsok partra hozásával üzleteltek. Busuttil szerint az egyezményben Málta lemondott olajkitermelési jogairól egy Olaszország partvidéke mellett található vitatott hovatartozású területen, cserébe Olaszország teljesítené a migránsok tengerből való kimentésének Máltára eső részét.

Márciusban a bizottság tagadta, hogy sor került volna ilyen megállapodásra, de az ezzel kapcsolatos feltételezések életben maradtak, mert hirtelen rohamosan csökkenni kezdett a Málta partjaira érkező migránsok száma. Gardini azt kérdezte:

“Hogyan magyarázza a Bizottság a máltai haditengerészet látványos inaktivitását az utóbbi hónapok során, emellett, hogy egyre kevesebb ember érkezik a szigetországba?”

Az Independent információi szerint Málta fegyveres erői januárban 93 migránst mentettek ki a tengerből, miközben a rá eső keresési terület mintegy 250000 négyzetkilométernyi tengerfelületet takar Szicília és Líbia közt. Ugyanebben az időszakban Olaszország partjaira 121139 migráns érkezett a tengeren át.

A két ország közt régóta húzódott egy területi vita; Málta kitermelési kapacitása mintegy 260 millió hordó, de a partvidék mentén található olajlelőhelyek hovatartozásáról viták állnak fenn Olaszország és Málta közt, miközben ugyanez a vita fennállt azon tengerfelületekkel kapcsolatban, ahol az úton lévő migránsok után kell kutatniuk.

Az OilPrice.com információi szerint a kérdés középpontjában egy 2012-ben elfogadott törvény áll, ami gyakorlatilag duplájára növelte Olaszország kontinentális talapzatát Szicíliától délkeletre és a líbiai partok felé. Málta tiltakozott, mert ezáltal Olaszország olyan területekre tartott igényt, melyre Málta is. 2015. végén azonban a két ország informális megállapodást kötött az olajkitermelés beszüntetéséről a vitatott területen.

A migrációs kérdés 2013. során vált központi témává a régióban a Lampedusa tragédia kapcsán, amikor az olasz hatóságok arra vártak, hogy a migránsokkal teli hajó átérjen a máltai felségvizekre, s így a másik ország kelljen kimentse a hajón tartózkodókat. Ennek eredményeként 270 bevándorló veszítette életét.

Busuttil a Máltai Nacionalista Párt részéről tavaly év végén azzal vádolta a máltai kormányt, hogy átadta a máltai területekre vonatkozó olajkitermelési jogokat Olaszországnak, hogy ezáltal ne kelljen több menekültet partra hoznia. Az Il Giornale olasz napilap emellett azt állította, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Joseph Muscat máltai kormányfő közvetlen megállapodást kötött a migránsok és olajkitermelés kapcsán.

2015. szeptemberében Carmelo Abela, Málta belügyminisztere azt mondta, informális megállapodást kötöttek Olaszországgal, melynek részeként Olaszország átvenné a Máltára érkező illegális bevándorlókat, – de a miniszter később “közeli együttműködésre” módosította nyilatkozatát. Márciusban Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos azt mondta, az Európai Bizottság nem tud Málta és Olaszország közt létrejött kétoldalú egyezményről a Földközi-tengeren zajló “mentőakciókkal” kapcsolatban.