Lettország Újságíró Szövetségének vezetője felszólalt a Hollandiában tartott népszavazás kapcsán: azt mondta, ma az Európai Unióban máshol nem lehetne hasonló szavazást tartani, és biztos benne, hogy ugyanezt a referendumot Lettország kormánya egyszerűen nem venné figyelembe. Elmondása szerint “Brüsszel nehéz helyzetben van, mert Hollandiában nincsenek orosz propagandalapok, melyeket bűnbakká lehetne kikiáltani a közvélemény alakulása miatt”.

Április 6.-án Hollandia lakossága egy 61% feletti “nem” szavazattal zárult referendummal elutasította az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezményt. Juris Paiders, Lettország Újságíró Szövetségének vezetője a Neatkariga Rita Avize hírügynökségnek nyilatkozott a történtek kapcsán, melynek során egyértelműen kijelentette; Lettországban ma lehetetlen lenne megtartani egy hasonló referendumot, és valószínűleg az Európai Unió semelyik más országában nem lehet ma olyan népszavazást kiírni, ami a hatalmi elit céljaival ellentétes eredménnyel zárulhat.

Paiders saját országára vonatkozóan azt mondta, sajnálatos módon a lett nép számára ma nem adottak azok a lehetőségek, melyek Hollandia lakossága számára, és a holland példát mindenféleképpen irányadónak kell tartani.

“Ha egy ilyen nem ügydöntő referendumot Lettországban tartanak meg, biztos vagyok benne, hogy a kormánykoalíció többsége köpne az eredményekre.”

Az újságíró azt mondta, ez az indulat nem alaptalan, hiszen korábban már volt ilyenre példa: “Ez megtörtént már 2003-ban, amikor a lettek 80%-a visszautasította hazánk részvételét az iraki háborúban, miközben a lettországi elit a háborús uszítás élvonalában állt. Végül Lettországot bevonták a háborúba, olyan indokkal, melyet meghamisítottak, – és ennek a régió biztonsága látta kárát.”

Paiders azt mondja, Hollandiában a választóknak még vannak lehetőségei, de Lettországban a politikai elit már lépésről lépése kiiktatta a demokráciát. A demokratikus elvek helyébe a totalitárius tiltások és büntetések elvét léptették, miközben Hollandiában még a nagyobb pártok is egyértelművé tették, hogy tiszteletben fogják tartani a népszavazás eredményeit.

“A holland referendum megmutatja, valójában miért fél a lettországi elit a demokráciától. Amikor a népszavazásokat ellehetetlenítik, a politikai elit gyakorlatilag azt csinál, amit akar. Egyre kevesebbet költenek oktatásra és egészségügyre, egyre több pénzt öntenek a korrupciós gépezetbe. Ez a korrupciós gépezet az Európai Unió föderalizálása felgyorsításának részét képezi, amit az emberek akarata ellenére folytatnak.”

Paiders szerint az uniós tagsággal együtt jár a korrupció, mert a közpénzek ellopásának lehetősége biztosítja a politikai elit hűségét az Európai Unió irányába. Ez a hűbéresi gépezet azonban a periféria-országokban – így Lettországban is – “hisztérikus oroszellenes uszítással” párosul, és “egy ehhez hasonló referendum eredményére újságírók százai állnak készenlétben, hogy a Kreml propagandát hibáztassák mindenért.”

“Ha ugyanez az eredmény Lettországban születik meg (már ha megengednének egyáltalán egy ilyen referendumot), azzal magyaráznák, hogy az alacsony végzettségű emberek tömegeit befolyásolták az orosz propagandacsatornák. Nekik ez a legegyszerűbb megoldás. Ahogy valaki kinyitja a száját, és kritizálja a kormányszinten működő butaságot, azt a személyt azonnal agymosott Putyin-ügynöknek nyilvánítják, és ezzel hosszú évekre szőnyeg alá söprik az általa megfogalmazott problémát.” – írja Paiders, majd azzal folytatja, hogy:

“Hollandiában nincsenek Kreml propagandacsatornák, amit bűnbakká lehetne kikiáltani.”

Paiders azt mondja, a hollandok döntése részben azzal magyarázható, hogy nem egyirányú tájékozódást folytatnak, hanem alternatív külföldi hírforrásokat is rendszeresen figyelemmel kísérnek, emiatt náluk nem általános, hogy azonosulni tudnának a háborús uszítással. Épp ellenkezőleg: Hollandia annak ellenére utasította el a társulási egyezményt, hogy belföldről intenzív propaganda-kampánynak volt kitéve. “Annak érdekében, hogy a társulási egyezményhez támogatást szerezzenek, a holland sajtóorgánumok olyan hírekkel bombázták olvasóikat, amiben emlékeztették őket arra, hogy a malajziai utasszállító gép lelövésének holland áldozatai is voltak, és a gép lelövéséért feltehetően oroszbarát szakadárok felelősek.”

Paiders szerint annak köszönhetően, hogy a hollandok alternatív forrásokból is tájékozódnak, a holland információs térben korábban az a vélemény is elterjedt, miszerint a malajziai gép lelövéséért elsősorban az ukrán hatóságok voltak felelősek, hiszen beengedtek egy civil utasszállító gépet egy olyan területre, ahol a fegyveres harcok során nemrég számos katonai gépet lelőttek – a légitársaság azt az információt kapta, hogy a repülési útvonal biztonságos. Emiatt nem voltak meggyőzőek számukra azok a vélemények, melyek Moszkvát tették felelőssé a holland áldozatokért, következésképp az ukrán csatlakozást sem tartják sürgetőnek.

Az újságíró ennek kapcsán kifejtette, hogy a holland választópolgárok láthatóan jóval felelősségteljesebben gondolkoznak saját országuk jövőjéről, hiszen elsősorban az ukrán társulási egyezmény volt az a tényező, ami miatt a Nyugat és Oroszország közti viszony elmérgesedett. Hollandia lakossága ezáltal a feszültségek enyhítése irányába ható döntést hozott, amivel elkerülhető lenne egy újabb háború. Paiders azonban nem sok jót lát az ukrán uniós csatlakozás folyamatában: elmondása szerint ezekből a folyamatokból elsősorban az oligarchák profitálnak, akik kizárólag amiatt támogatják az Európai Unióhoz csatlakozást, mert ezáltal hozzáférhetővé válnak számukra az uniós források. “Ezekből a pénzekből azonban az ukrán nép semmit nem látna, az oligarchák korrupciós gépezete nyelné el az egészet”.