A török haditengerészet két hajója érkezett vasárnap Ukrajnába, az odesszai kikötőbe, a két ország közti katonai együttműködés részeként. Törökország szoros kapcsolatra törekszik az ukrán atlantistákkal, mióta a krími tatárokon keresztül érdekegyezés jött létre Ankara és Kijev közt.
Az ukrán haditengerészet sajtószolgálata vasárnap hivatalos Facebook-oldalán számolt be a TCG Salihreis és a TCG Bartin fregattok érkezéséről. “Ma, április 3.-án a Török Köztársaság két hadihajója, a TCG Salihreis és a TCG Bartin érkezett Odesszába. A török hajók kétnapos vizitje az ukrán védelmi minisztérium és fegyveres erők 2016-os nemzetközi együttműködési programjával összhangban történik.”
Az utóbbi hónapok során Törökország és Ukrajna látványosan törekszik a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, beleértve a katonai együttműködést is. Petro Porosenko a múlt hónap során Ankarába látogatott, ahol Recep Tayyip Erdogan török államfővel találkozott. A Stratfor értékelése szerint a két vezető közti találkozó közvetlen kapcsolatban áll az Oroszországgal kialakult ellentétekkel, melyek miatt érdekegyezés alakult ki Törökország és Ukrajna közt. Az elemzés az orosz légierő gépének lelövésével indokolja a Kijev felé közeledést, annak okán, hogy a szíriai incidens “kényszerpályára állította” a török politikát.
Az Ukrinform jelentése szerint Porosenko és Erdogan egyaránt elítélte a Krím-félsziget Oroszországgal történő újraegyesülését. A két ország közti kapcsolat szorosabbra fonódása azonban közvetlen visszavezethető a kijevi puccsra: Erdogan számára a nyugati országok Oroszországgal szemben ellenséges propagandája kiváló lehetőséget szolgáltatott arra, hogy kiterjessze a török érdekszférát. Azáltal, hogy a NATO hivatalosan is ellenséggé nyilvánította Oroszországot, Ankara gyakorlatilag szabad kezet kapott a Krím-félszigeten folytatott zavarkeltésre, ami által kiterjesztheti befolyását a krími tatár kisebbségre, miközben a NATO “ellenségének” határain túl folytat aknamunkát.
A két ország tavaly fektette le egy haditengerészeti együttműködés kereteit. Februárban azonban a Donyecki Népi Köztársaság hírszerző szolgálata arról számolt be, hogy több száz török zsoldos érkezett Ukrajna területére, valamint a török extrémista csoportok – köztük a Szürke Farkasok – tagjai is gyülekeznek Ukrajnában, hogy részt vegyenek a konfliktus újjáéledése után kibontakozó harcokban.
Márciusban a Krími Köztársaság miniszterelnök-helyettese a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva számolt be arról, hogy török katonai instruktorok működnek Ukrajnában, akik az extrémista csoportok kiképzését folytatják, és együttműködést folytatnak a tatár kisebbség kormányzó testületével, a Medzslisszel. A politikus akkor kijelentette, hogy Törökország ezáltal részt vesz az etnikai feszültségek szításában, melynek célja a Krím területén etnikai alapú zavargások kiprovokálása, idegen zsoldosok és a helyi tatár kisebbség bevonásával.