Aláírásokat gyűjt Gyurcsány Ferenc pártja annak érdekében, hogy vonják meg a határon túli magyarok szavazati jogát. A DK magyarokat zárna ki az országgyűlési választásokon részvételből, de eközben más országok állampolgárai részt vehetnek a magyarországi törvényhozásban.

A Demokratikus Koalíció arra kéri támogatóit, hogy aláírásukkal támogassák a pártot, és ezzel tegyék lehetővé többek között a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét. A párt a “Sokak Magyarországa” címszó alatt online formában is aláírásgyűjtést folytat, ennek részeként öt pontot fogalmaztak meg: néhány év alatt a minimálbér érje el a létminimum összegét, töröljék el a boltok vasárnapi zárvatartását, növeljék az orvosok és pedagógusok bérét, tegyék olcsóbbá az internethasználatot, illetve csak a magyarországi lakosok rendelkezzenek választójoggal.

Miközben a DK a határon túli magyarok szavazati jogának elvételéért kampányol, Magyarországon ma nem csak szavazhatnak más országok állampolgárai, de közvetlen részt vehetnek a törvényhozásban, anélkül, hogy arról a választók tudnának.

Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke január végén az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában emlékeztetett: továbbra is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy nem lehet tudni, mely országgyűlési képviselőknek van a magyar mellett izraeli állampolgársága is.

Más országok állampolgárai ma civil szervezeteket, pártokat működtethetnek és törvényeket hozhatnak Magyarországon, ha magyar állampolgársággal is rendelkeznek – amit legális úton, akár letelepedési kötvények vásárlásával is könnyedén megszerezhetnek. Miközben izraeli és amerikai állampolgárok is részt vesznek a magyarországi törvényhozásban, a Demokratikus Koalíció a határon túli magyaroktól még a szavazati jogot is megvonná.

2012. júniusában a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete valamennyi országgyűlési képviselőhöz névre szóló megkeresést intézett, miután Kövér László kijelentette, hogy az Országgyűlés Hivatala nem rendelkezik információval a képviselők esetleges kettős állampolgárságáról. A rendőrszakszervezet közérdekű adatigénylésére akkor a 368 országgyűlési képviselőből összesen 31-en válaszoltak a törvény által előírt határidőn belül, aminek a képviselőkre nézve semmilyen következménye nem volt. A történtek után a szakszervezet vezetője ellen eljárás indult, többek között sikkasztás vádjával.