Továbbra sincs bizonyíték az ellen a két férfi ellen, akiket a Terrorelhárítási Központ kommandósai novemberben fogtak el, a miniszterelnök ellen készülő merénylet miatt. Az elfogott személyeket lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsítják.

A Terrorelhárítási Központ kommandósai november 21-én, Újbudán fogtak el két férfit. Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára akkor kijelentette, hogy a két őrizetbe vett személy egy kormánytagot akart “kivégezni”. Sajtóinformációk szerint M. Péter és R. Gyula a miniszterelnök ellen tervezett merényletet – ezt az információt kormányrészről azóta sem cáfolták. A két személytől őrizetbe vételükkor géppisztolyokat, hangtompítókat és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le. Pintér Sándor belügyminiszter az intézkedés kapcsán kijelentette, hogy a célszemélyeket lehallgatták a lakásukon, az autójukban, illetve azt megelőzően telefonbeszélgetéseiket is lehallgatták az illetékes hatóságok.

A Magyar Nemzet azonban arról számol be, hogy két és fél hónappal az elfogásuk után az állítólagos merénylőket még mindig nem gyilkossági kísérlettel vagy terrorcselekmény elkövetésének előkészületeivel vádolják. A lap azt írja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást ellenük, pedig, ha elegendő bizonyíték állna rendelkezésre, már minden bizonnyal terrorcselekmény előkészületével vádolnák őket. A Magyar Nemzet információi szerint a merénylők ellen továbbra sincs erősebb bizonyíték, mint a lehallgatásaik hangfelvételei, melyeken a kormányfőt szidalmazzák, illetve arról beszélnek, hogy a kormánypolitikusokat fegyverrel kellene eltávolítani a hatalomból. Ilyen beszélgetéseket azonban bármilyen, a demokráciából kiábrándult ellenzéki közösségben lehallgathatnának.

Vezető liberális sajtóorgánumok a két személy letartóztatását követően kétségbe vonták, hogy tényleg gyilkossági kísérletet akartak volna végrehajtani Orbán Viktor ellen. Tevékenységük kimerült a történtek jelentőségének elbagatellizálásában, az ügy komolytalan színben feltüntetésében. A jobboldali ellenzék reakciói szintén megosztottak ezügyben: Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője az esettel kapcsolatos első bizottsági ülést követően kijelentette, hogy “valós fenyegetettségen alapuló, komoly bűncselekményt akadályozott meg a TEK, s ezért valamennyien elismerésüket, köszönetüket fejezték ki a TEK-nek.” A későbbiekben azonban a Jobbik-közeli Alfahír is az ügy komolytalanságát sejtető felhanggal tudósított az időközben felmerülő újabb információkról.

A történtek komolytalanságát – indirekt módon – elsősorban azzal indokolták, hogy mindkét feltételezett merénylő 60 évnél idősebb, és az általuk megjelenített szervezet “nem komolyan vehető”. A szervezet komolytalanságát pedig alátámasztja, hogy a hazai szélsőjobb-kutatást képviselő Athéna Intézet gyűlöletcsoport-adatbázisában fel sem tüntetik őket, tehát nagy valószínűséggel egy nem-létező vagy ál-szervezetről van szó.

Amennyiben a kormányfő ellen egy nem-létező álszervezet hajt végre állítólagos merényletet, az a hatalom-összpontosításra törekvés esetében visszavezethető lenne egyszerű politikai indokokra: ebben az esetben az őrizetbe vett személyeket terrorcselekmény előkészületével vádolnák, amit az ellenzéki csoportok elleni brutális fellépés követne. A tények azonban azt mutatják; a kormány nem törekszik arra, hogy főbb politikai ellenfeleit összemossa az állítólagos merényletkísérlettel. Se a Jobbik, se a balliberális pártok nem kerültek képbe a merénylet előkészületeivel kapcsolatban. Egy az ügyre rálátó forrásunk szerint az sem valószínű, hogy szélsőjobboldali szervezet által kigondolt merényletkísérletről van szó: az állítólagos elkövetőkkel kapcsolatos médiafelhajtásra sokkal inkább amiatt lehetett szükség, hogy de-eszkalálja a kormány és a balliberális ellenzéki pártokkal összejátszó civil szervezetek közti ellentétet. Egyszerűbben megfogalmazva: a nyilvánosság előtt nem a balliberális pártok külföldi kapcsolatait teszik felelőssé az eset kapcsán, mert ez a folyamatban lévő civil tüntetések szempontjából “olaj lenne a tűzre”.

Ugyanakkor, a sajtó már 2014 októberében annak lehetőségétől beszélt, hogy a Fidesz felsővezetői körében egy a CIA által tervezett puccskísérlettől tartanak. Ezt az információt a Hetek hozta nyilvánosságra, szintén nagy visszhangot keltve a hazai közéletben.

2015 júliusában a nemzetiarcvonal.net információkat hozott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy amerikai ügynökök a sajtón keresztül közvetített üzenetekkel utasítanak magyarországi újságírókat kormánypolitikusok elleni lejárató kampányra. Mint a Hetek hasábjain megjelent cikk is rámutatott: a kormánypárt valós lehetőségnek tart egy olyan forgatókönyvet, melynek részeként idegen országok erőszakos úton akarnak kormányváltást végrehajtani Magyarországon.

Orbán Viktornak azonban nem csak az amerikaiak “vörös napjától” kell tartania. Az Associated Press amerikai hírügynökség 2015 szeptemberében a migránskvóták és multikulturalizmus elutasítása kapcsán egyértelmű vörös vonalat húzott a kormányfő számára. Ha a magyar kormány átlépi az amerikai külügy által szabott korlátokat, számolnia kell a következményekkel. Hogy ebbe belefér-e a gyilkossági kísérlet, azt az illetékes hatóságoknak kell tudnia. Később magyarországi liberális sajtóorgánumok is meghúzták ugyanezt a vörös vonalat, ők már a migrációs válság okán a Fidesz visszaerősödésével kapcsolatban. A Hír24 újságírója belföldi elemzők kijelentéseit idézve kijelenti: “a magyar kormányfő a menekültkérdésben elfoglalt álláspontjával nagyon erős pozícióra tett szert. […] kérdés, hogy az Orbán által vezetett mainstream le tudja-e váltani a régi elitet, hiszen egyelőre nincs hatalma, csak tömegtámogatása, amit a demokrácia szabályai szerint előbb-utóbb hatalmi pozícióra válthat.”