A holland választók komoly fejfájást okozhatnak Brüsszelnek, mert az uniós vezetők nem számoltak azzal, hogy a lakosság véleményét is meg kell majd kérdezni az ukrán társulási egyezményről. Ha leszavazzák az ukrán-EU társulási egyezményt, ki fog derülni, mennyire számít európai értéknek a demokrácia.

Egy holland újságíró, Stefan Huijboom a Szputnyik rádió műsorában annak lehetőségét latolgatta, vajon érvényes lesz-e a referendum, és megszavazzák-e az emberek az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezmény elutasítását. A beszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna eleve bizonyos reformok keresztülviteléért kapott lehetőséget a társulásra – ezeket a reformokat azonban nem hajtotta végre, így Kijev részéről sem teljesültek az egyezmény megkötésének feltételei. Ennek okán az ukrán gazdaság nem áll készen arra, hogy megkezdje integrációját az Európai Unióba, és a holland választópolgárok komolyan aggódnak amiatt, hogy az ukrán csatlakozás újabb problémákat importál Európába.

“Először is, Ukrajna kapcsán egy olyan országról beszélünk, ami háborúban áll. Keleti régióiban zavargások, fegyveres harcok zajlanak. Az európai integráció ebben a helyzetben csak annyit jelent, hogy Ukrajna egy még nagyobb problémává válik az Európai Unió számára.”

Ugyanakkor, Ukrajna európai integrációjában nem a háború az egyedüli kockázati tényező: Petro Porosenko korábban ígéretet tett a korrupció felszámolására, ami szintén kudarcot vallott, és jelenleg az ukrán társadalom alig 15-17%-a bízik a kormányban. A bizalmatlanság azonban nem csak a békés polgári lakosság elégedetlenkedését jelenti. “Egyes szélsőjobboldali csoportok azt is egyértelművé tették, hogy egy harmadik Majdant akarnak, mert nem bíznak a jelenlegi kormányban. Eközben nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Ukrajna keleti régiói végletesen megosztottak. Egyes, a kormány által ellenőrzött területeken is a választók közelebb érzik magukat Oroszországhoz, mint Európához. Emiatt az európai integráció csak olaj lenne a tűzre.”

Huijboom azt is szóvá tette, hogy miközben az Európai Unió vezető politikusai tovább erőltetik az EU keleti bővítését, és a terjeszkedés előnyeit hangsúlyozzák, az európai választók “nem osztják ezt a lelkesedést”.

“Ha közelebbről szemügyre vesszük, valójában mi történik Európában, elmondhatjuk, hogy az euroszkepticizmus nem csak a periférián, hanem a legtöbb tagállamban erősödik. Az Egyesült Királyság júniusban referendumot fog tartani a kilépésről, de Hollandiában és Franciaországban is megnőtt a kilépést támogató radikális jobboldal támogatottsága.” Brüsszel ugyanis egyre mélyebben érintetté válik a tagállamok belpolitikájában, és ki akarja venni az irányítást az emberek kezéből.

Petro Porosenko ukrán elnök novemberben látogatott el Hollandiába, ahol kijelentette, hogy a társulási egyezményről kiírt referendum semmit nem változtat magán az egyezményen. Ezzel egy idegen politikusként Hollandiába érkezve maga is azzal szembesítette a választókat, hogy semennyi befolyásuk nincs arra, mi történik az Európai Unióban és így – a határok hiánya okán – saját országukban.

Az újságíró szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy bármi is lesz a referendum eredménye, Brüsszel attól függetlenül tovább folytatja majd az egyezmény életbe léptetését. Ennek okán a választók nem csak magáról a társulási egyezményről nyilvánítanak véleményt, hanem protest-szavazattal az Európai Unióval szembeni bizalmatlanságukat fogják kifejezni – ami valószínűsíti, hogy leszavazzák az ukrán-EU társulási egyezményt. Ez Brüsszelnek is igen komoly fejfájást okozhat, mert az emberek döntésének figyelmen kívül hagyása okán egyértelművé válik, hogy az Európai Unióban a demokrácia megszűnt létezni.