Bécsben tanácskoznak Ausztria és a nyugat-balkáni országok bel- és külügyminiszterei a balkáni migrációs útvonal lezárásával kapcsolatban, de Athén nem kapott meghívást a konferenciára.

Kedden a görög külügyminisztérium kifejezte tiltakozását az ellen, nem kapott meghívást arra a konferenciára, amin a térségi országok a balkáni bevándorlási útvonal lezárásáról értekeznek. A külügyminisztérium Andrea Ikic-Boehm görögországi osztrák nagykövetnek adta át tiltakozását, de mindez nem változtat azon, hogy Athénnak nem lesz beleszólása a migrációs útvonal lezárásába, amire ráadásul Görögország északi határain fog sor kerülni. A minisztérium közleménye szerint ez egy “egyoldalú lépés, ami koránt sem barátságos” Görögországgal szemben, és Athén “fokozottan aggódik” amiatt, hogy görög vezetők részvétele nélkül születik döntés a bevándorlás leállításáról.

Orbán Viktor január első hetében jelentette ki, hogy egy “második védvonalat”, ill. egy közös európai védelmi vonalat kell kialakítani Görögország északi határainál, mert az ország hatóságai alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy ellássák a schengeni övezet külső határaink védelmére vonatkozó kötelezettségüket. 2015 folyamán több mint egymillió bevándorló érkezett Görögországon át Európába, de nagy részük nem Görögországban lett regisztrálva, a görög hatóságok regisztrálatlanul továbbengedték őket a Balkán-félszigetre. A migránsok tömege a Balkán-félszigeten és Magyarországon – majd Horvátországon – át vonult Németországba és Svédországba, ahol alanyi jogon kelet-európai átlagfizetésnek megfelelő segélyt kapnak. Később több európai ország a bevándorlóknak járó szociális juttatások csökkentésébe kezdett, de a migráció utánpótlása nem apadt, Görögország pedig továbbra sem védte meg határait.

Orbán január 8.-i nyilatkozatában rámutatott, hogy a nyugat-európai országok a liberalizmus nevében elhallgatják a migránsokkal kapcsolatos negatív híreket, és a Kölnben történt tömeges szexuális zaklatásokkal kapcsolatban ugyanezt próbálták megtenni, miközben idehaza intenzív közéleti vita zajlik a migráció kapcsán, emiatt látható, hogy Közép-Kelet-Európában nagyobb a sajtószabadság, mint a nyugati országokban. Február elején a német ZDF televízió volt igazgatója, Wolfgang Herles szintén kijelentette, hogy brutális médiacenzúra van érvényben Németországban, és a sajtóorgánumok a hatóságoknak megfelelve formálják át a híreket. Szikszai Péter, a Magyar Idők konzervatív napilap publicistája szerint Európában a liberálisok egy a Stasi működéséhez hasonló véleménykontrollt építettek ki, ami megakadályozza a politikusokat és közéleti szereplőket abban, hogy a valós problémákat megfogalmazzák.

Azok az országok, amelyekben valós társadalmi vita tudott kibontakozni a bevándorlás szükségességéről vagy elutasításáról, közösen döntést hoztak a balkáni migrációs útvonal lezárásáról. Ennek részeként a Visegrádi Csoport országai segítséget biztosítanak a görög-macedón határ védelméhez, majd a határ teljes lezárását követően Ausztria is végleg felhagy a menekültek befogadásával. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter február második hetében öt térségi országba látogatott el, hogy vezetőikkel megbeszélést folytasson a határ lezárásának kérdéséről, miután a közép- és kelet-európai politikusok egyre inkább Görögországot teszik meg bűnbakká, amiért nem állja útját a migránsok Európába özönlésének.

2015 szeptember első hetében számos nyugati szabadkőműves páholy írt alá egy közös nyilatkozatot, amiben felszólítják az európai vezetőket, hogy engedélyezzék a korlátlan bevándorlást és nyissák meg Európa kapuit a közel-keleti és észak-afrikai embertömegek előtt. Franciaország, Belgium, Horvátország, Spanyolország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Svájc és Törökország területén működő szervezetek, és egy lengyel-magyar-román-szlovén vegyes csoport jegyezte a közös nyilatkozatot.

Robert Fico szlovák miniszterelnök később a migránsok beengedése kapcsán úgy fogalmazott: Európa rituális öngyilkosságot hajt végre.