Az egészségügyi dolgozók és más állami alkalmazottak további béremelésére tett ígéretet Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. 12 évvel az EU-csatlakozás után a fizetések még mindig alacsonyabbak, mint a szomszédos országokban, emiatt rengeteg orvos külföldre vándorol.

Sobotka újabb minimálbér-emelést helyezett kilátásba, és további béremelést ígért az állami alkalmazottaknak 2017. január 1-től kezdődően. Magyarország nincs egyedül az egészségügy katasztrofális helyzetével: az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta a cseh orvosok Németországban és Ausztriában keresnek munkát. Munkaerőhiány lépett fel, az orvosok, nővérek elvándorlása folyamatos, mert Németországban és Ausztriában jóval magasabb fizetésért és jobb munkakörülmények közt végezhetik ugyanazt a munkát.

A miniszterelnök kijelentette, hogy elsőként az egészségügyi alkalmazottak és a pedagógusok kapnak nagyobb béremelést. Ezúttal nem a 2014-ben és 2015-ben megkezdett 3%-os emelkedésre számíthatnak, hanem a következő években jóval nagyobb emelkedés várható, hogy megállítsák – vagy legalább fékezzék – az elvándorlást. Sobotka elismerte, elfogadhatatlan, hogy az uniós csatlakozás óta eltelt több mint egy évtized után ekkora szakadék tátong a szomszédos országok béli és a csehországi megélhetési viszonyok közt, emiatt radikális béremelésre van szükség, mert az elvándorlás megállításához a nyugat-európai és belföldi bérek közti különbséget kell felszámolni.

Sobotka egyúttal elismerte, hogy bár a szakszervezetek követelik a helyzet rendezését, a vállalatok részéről jelentős ellenállásba ütközik a minimálbér emelése.

A Cseh Köztársaság Magyarországgal együtt, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az atlantista politikusok a nyugati bérek ígéretével kampányoltak az uniós csatlakozás mellett – majd a nyugati bérek elmaradását rajtuk kívül álló tényezőkre hárították – a gazdasági világválsággal indokolták -, ahogy hazánkban is. Emiatt a cseh egészségügy – akárcsak a magyar egészségügy – olyan helyzetbe került, hogy orvosokból, nővérekből nagy mértékű hiány mutatkozik, ami lassan már a rendszer alapvető működését sodorja veszélybe.

A hasonlóság nem véletlen: az Európai Unión belüli szabad munkavállalás okán ki csak teheti, más tagállamban keres állást, mert így a hazájukban kapott bérek sokszorosát kapják. Ha a kormány meg akarja állítani az egészségügy széthullását és az oktatás tovább züllését, ahhoz nem lesz elég az infláció mértékének megfelelő béremel(get)és, hanem azt kell végre megadni, amivel – mézesmadzagként – becsalogatták az embereket az Európai Unióba: nyugati béreket. Sobotka nyilatkozatából úgy tűnik, a cseh kormány kezdi megérteni, hogy eljött az ideje a drasztikus béremelésnek. Amennyiben tovább halogatják, az emberek mennek el érte más országba, és az egészségügyi rendszer működése ellehetetlenül.