“Ez nem ellenzéki vitakör” – január 22.-én így harangozta be az Index azt a politikai érdekközösséget, amit tavasszal már az ellenzék élére állítanának. Elsősorban balliberális lapok reklámozzák őket, de valamiért úgy gondolják, a “konzervatív” jelzővel könnyebben eladhatóak. Talán, mert ők is rádöbbentek már, hogy a liberalizmusból senki nem kér. Nem különösebben nehéz kérdés, hogy mit is akarnak konzerválni; sokan közülük a Fidesz holdudvaráról leszakadt, elkötelezett atlantisták, akik párt nélkül maradtak.
Egy magára valamit is adó “konzervatív” közösség legalább annak látszatára ügyelne, hogy semmi köze a hazánk elprivatizálásához vígan tapsoló liberálisokhoz. Nem úgy az Eötvös József Csoport – akikről egyébként senki azt sem tudná, hogy léteznek, ha nem harangozza be őket a liberális sajtó. Az emberek legégetőbb problémáira megfogalmazott markáns válaszaik nincsenek, ehelyett a kormánypárt megosztására, a KDNP leszakítására, a kormánykoalíció megbontására játszanak, miközben már terítik nekik a vörös szőnyeget, hogy szakszervezeteken is civilek artikulálatlan üvöltésén keresztül visszatérjenek a jól fizető semmittevésbe. A liberálisoknak a közeljövőben igen jól jön majd a KDNP, aminek önmagában társadalmi súlya ugyan nincs, de egy kormánykoalíció megbomlása mindig jól mutat a sajtóban, így minden bizonnyal nagy visszhangja lesz, és reménnyel tölti el a szerencsétlen, geopolitikai célokra felhasznált forradalmárokat.
Az Index januári ellenzék-ajánlója alapján ez az Eötvös József Csoport valamiféle konzervatív értelmiségiekből álló veterán alakulat, ami Orbán Viktor populizmusáról értekezik, de a szerénység hazug álarcát hordva hangsúlyozza, hogy nem politizálni akar, hanem “példát mutatni”. A látszatra olyan szinten kínosan ügyelnek, hogy az elmúlt 25 év már jól bejáratott alakjai mellé fiatal egyetemistákat vonnak be, ezzel keltve az “új erő” látszatát, de véletlenül sem megkockáztatva, hogy a kormányváltás kicsússzon a megbízható idősek kontrollja alól. Kádár, Mellár egyaránt van köztük, utóbbinak elsősorban a Fideszes korrupcióval volt problémája – de csak tízévi hallgatás után, amikor a kormány új külpolitikája miatt hirtelen feltámadt benne a lelkiismeret. Tegnap még példát mutatnak, holnap azt kiáltják: “előre!” Tegnap még “bassza meg a KDNP”, holnap már dicső KDNP, ha néhány prominens alakja a kormány ellen fordul. Nagy vonalakban ez az új rendszerváltó elgondolás, balliberális sajtótámogatással, hazai politikai karrierben reménykedő egyetemistákkal fűszerezve.
Mit akarnak konzerválni ezek a “konzervatívok”? Magyarország függetlenségét, a hagyományos értékeket minden bizonnyal nem – ellenkező esetben semmi keresnivalójuk nem lenne az Indexen és 168 órán, ami homoszexualitást, magzatgyilkosságot, bevándorlást egyaránt reklámoz. Pedig bármennyire is keresi a nagyérdemű, elsőként – és egyelőre kizárólag – a balliberális sajtóban hallani róluk.
Többen közülük a Fidesz holdudvaráról leszakadt “értelmiségiek”, akiknek a kormánypárttal éppen az volt a problémája, ami megfordította annak népszerűség-csökkenését; vagyis, ami a magyar lakosság többsége szerint egyedül értékelhető benne. Felszínre hozta a törésvonalakat a keleti nyitás, és az Európai Egyesült Államok létrehozásának elutasítása. Aki utóbbiakat nem szerette, és ennek okán eltávolodott a kormánypárttól, annak továbbra is számos lehetősége van a politikai karrierre; példának okáért itt van ez az “Eötvös József Csoport”, de akár a Jobbikban is helyezkedhet a hazafiak kiszorítása érdekében. A világért sem érdemes azt gondolni, hogy ezek a civil tüntetésekre rátelepedő értelmiségiek bármi jót akarnának. A közeljövőben minden bizonnyal sokat szerepelnek majd a sajtóban, így többek között Mellár is beszámolhatna arról, mennyit keresett, ameddig nem zavarta a korrupció, de tudott róla. Amennyiben sikerrel járt volna a kormányfő meggyilkolására tett kísérlet, a “vezérgyilkossággal” kialakult belpolitikai vákuumban már egész népszerűek lehetnének – de így jobb híján kénytelenek lesznek megvívni a népszerűség-harcot a választók kegyeiért.