A norvég rendőrség vezetőjének figyelmeztetése szerint Európa-szerte növekedni fognak a társadalmi feszültségek, és a migrációs válság miatt a szélsőjobboldali szervezetek tartós megerősödése várható.
Marie Benedicte Bjørnland egy Svédországban tartott biztonságpolitikai konferencián vett részt, ahol a Kölnben történteket és annak hosszú távú következményeit tárgyalták. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a muszlim országokból nagy számban érkező bevándorlók miatt nem csak a szexuális zaklatások és más, bevándorlók által elkövetett erőszakos bűncselekmények számának növekedésével kell számolni, de a migrációs válság miatt hosszú távon megerősödhetnek és tovább radikalizálódhatnak a szélsőjobboldali mozgalmak. Bjørnland arra hívta fel a figyelmet; “senki nem veheti garantáltnak, hogy az Európába érkező új népcsoportok alkalmazkodni fognak az általunk elfogadott társadalmi normákhoz.” A bevándorlással újabb társadalmi feszültségek jelennek meg, a hatóságok állandó összecsapásokra készülnek a “beilleszkedni nem tudó közösségek” és “szélsőjobboldali bandák” közt. Bjørnland ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ezekben a jelenségekben nem átmeneti problémát kell látni, hanem minden egyes nem-integrált közösség a radikalizálódó szélsőjobboldalra mutatkozó lakossági igényt növeli, és a társadalmi feszültségek konzerválódásának lehetőségét hordozza.
Bjørnland később az újságírók kérdésére válaszként megerősítette, hogy a párhuzamos társadalmak kialakulása nem elszigetelt jelenség, hanem minden esetben, amikor nagyobb létszámú nem-európai közösség jelenik meg egy európai országban, a közösség – ahelyett, hogy integrálódna – önfenntartóvá válik; nem igazodik a többségi társadalom normáihoz, hanem saját belső törvényei alapján működik, és az újabb generációk is a kifelé zárt közösség belső normái szerint nevelkednek.
“Hosszú távon a párhuzamos társadalmak növekedésével, radikalizálódásával, extrémista környezet kialakulásával kell számolni, ami további biztonsági kihívásokat jelent.”
A norvég és svéd rendőrség együttes erővel folytat nyomozást azon eset kapcsán, ami tavaly augusztusban egy stockholmi fesztiválon történt. A svéd sajtó által egészen a Kölnben történt támadásokig elhallgatott bűncselekmény-sorozat során afgán bevándorlók követtek el csoportos szexuális zaklatásokat fiatal lányok ellen. A rendőrök közel száz alkalommal kellett intézkedjenek egyetlen nap alatt, az ügy azonban mindezidáig kivizsgálatlan maradt. A Kölnben történt támadássorozat kapcsán azóta több mint 540 eset ismert; ennek többsége szintén szexuális zaklatás volt, amit afrikai és arab bevándorlók követtek el. Norvégia egyelőre nem kötelező jellegű kurzusokat szervez az országba érkező migránsoknak, ahol olyan alapvető dolgokat próbálnak elmagyarázni nekik, mint, hogy Európában nem szabad erőszakkal szexuális aktusra kényszeríteni a nőket, abban az esetben sem, ha egy nő férfi kísérő nélkül tartózkodik az utcán. A kurzusok során arra próbálják megtanítani a migránsokat, hogy Európában nem elfogadottak azok a viselkedésformák, melyeknek egyes közel-kelet országokban presztízs-értéket tulajdonítanak, mint az erőszakos “asszonyszerzés”. A migránsoknak azt is kurzus keretén belül kell elmagyarázni, hogy amennyiben egy nő nem teljes testét elfedő ruhát visel, vagy alkoholt fogyaszt, az nem jelenti automatikusan, hogy prostituált.