Simicskó István honvédelmi miniszter január 12.-ére egyeztetést hívott össze a parlamenti pártok és a honvédelmi tárca között. Az egyeztetés Simicskó szerint az alaptörvény különleges jogrendi részének áttekintése és megfelelő módon leegyeztetett esetleges módosítása céljából szükséges. Ez a módosítás a Magyar Honvédség jogi kereteit bővítené a békeidőszak-béli terrorhelyzet kezelésére irányuló szándékkal, ahol a tárcavezető szerint “gyors döntésekre, hatékony végrehajtásra van szükség”.

Simicskó István egyeztetésre irányuló szándékát csupán biztonságpolitikai szempontból kedvezőnek is lehet ítélni. Kérdés azonban, hogy a Hende-féle örökségként hátrahagyott, szerkezetstratégiailag és mechanizmusában elavult, gyakorlati védelmi potenciálban pedig a nulla felé konvergáló hivatásos szerződéses és önkéntes tartalékos haderő működésének átszervezése milyen mélységben valósul meg az egyeztetés hatására. Valamint, hogy a pártérdekek polarizációja miatt lesz-e kétharmados kisegítő tábora a kormánypártnak egy a téma egyéb kérdéseit érintő parlamenti szavazáson.

Azonban mindemellett érdekes egybeesésként értékelhető az a tény, hogy a magyar honvédelmi miniszter a svájci fegyveres erők főparancsnokának sajtóban megjelent véleménynyilatkozata után közvetlenül kezdeményezett ötpárti érdekegyeztető megbeszélést a megváltozott biztonságpolitikai kihívások megvitatására. André Blattmann altábornagy, a svájci fegyveres erők főparancsnoka a Schweiz am Sonntag hetilap 2015 december 26.-i számában fejtette ki véleményét a közeljövő biztonsági fenyegetéseit illetően. Blattmann szerint:

“Svájc több mint 160 évnyi háború nélküli korszakot tudhat maga mögött, ami igazi privilégium. A balkáni háború mégis alig 15 éve történt. A tapasztalatok nagyon eltérnek.

…Az elmúlt két év eseményei az eddig szokásos biztonsági sztendereket meghaladták, a terrorfenyegetettség egyre növekszik, hibrid háborúk folynak világszinten, a gazdasági folyamatok képe borús, mert azok motorjai akadozva működnek. Az ennek eredményeképpen létrejövő migrációs hullám nem várt nagyságrendű tömegeket indított útnak.

…Nem zárható ki, hogy társadalmi zavargások jönnek, a közhangulat egyre agresszívabb. 1870-71, 1914-18 és 1939-45 tapasztalatai azt mutatják: “a csak már bekövetkezett katasztrófának van mozgósító ereje” – koncepció rossz tanácsadó. Így hát jól tesszük, ha felkészülünk konfliktusokra, krízisekre és csapásokra.

…ehhez az anyagi forrásokon túl elsősorban a bizonyított svájci milíciatagokra van szükség -felelősséget vállaló állampolgárokra, akik végül az életükkel állnak ki a szabadságért és a biztonságért. Ennek nincs más útja.”

A svájci hagyományos népi milícia rendszere, amely az ország védelmi ereje, Európában egyedülálló szervezet. A kötelező sorköteles katonai szolgálatot 18-20 éves kor  között letöltő személyek 30-42 éves korig a milícia kötelékében működhetnek tovább mint az ország katonai élőerő potenciálja, hagyományos civil foglalkozásuk gyakorlása mellett. A sorköteles időszak végén a milíciába átkerülő személy megtarthatja katonai lőfegyverét, amelyet félautomatává alakítanak át, és évente kötelező szintfelmérő, szinten tartó és továbbképző gyakorlatokon vesz részt, a szintén kötelezően minden fegyvertartótól elvárt éves lövészeti minősülésen kívül. Svájc lakosságának 33%-a szolgált így tovább a civil életvitel mellett a ’90-es években, és ezzel az ország a lakosság létszámához viszonyított hivatalos védelmi erejének nagysága Izrael után a második legnagyobb volt a világon.

A ’90-es évek előtt a 800.000 főnyi sorköteles létszámot is magába foglaló töbmilliós Svájci Milícia Fegyveres Erő állománya volt a védelmi élőerő potenciál csúcspontja. A XX-XXI. század fordulóján a szorgalmazott “kisebb létszámú, de professzionális hadsereg NATO minta” alapján ez az erő leépítésre került. Blatter 2009-ben vette át a fegyveres erők vezetését, és három év alatt teljesen leállította a milícia átszervezésére és további létszámcsökkentésére tett kísérleti mechanizmusokat. Ma 200 000 főnyi sorköteles állománnyal kiegészített, újragondolt szervezeti keretek között növekedhet ismét az aktívan szolgálók száma. Az altábornagy legutóbbi nyilatkozatából pedig a fent idézettek alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a svájci véderő főparancsnoka a volt milíciatagok újbóli aktivizálását, és minél több svájci lakos felfegyverzését tekinti prioritásnak a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

160 éve béke honol Svájcban, és a védelmi erők főparancsnoka egy lehetséges háborúra készül. Talán nem véletlenül.