Az amerikai tankok hónapok óta özönlenek Kelet-Európába, a békére törekvést rövid úton kivégzik: a kongresszus megbízást adott az ország nemzetbiztonsági szolgálatainak, hogy folytassanak nyomozást olyan európai politikai pártok ellen, melyek kritikusak az Európai Unióval és NATO-val szemben. Aki nincs megelégedve a háborús gépezettel, azt könnyen orosz ügynöknek bélyegezhetik, de egy német lap szerint az USA szankciókat is hozhat bizonyos pártok ellen.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap szerint az Egyesült Államok nem “Oroszországból pénzelt” pártok ellen folytat nyomozást Európában, hanem egy új amerikai szankciós politikának lehetünk szemtanúi, melynek részeként az Egyesült Államok elkezd nyíltan nyomást gyakorolni minden olyan nagyobb politikai pártra, ami kritikus az Európai Unióval szemben, és lehetőség szerint amerikai atomtölteteket sem akarna beengedni saját hazájába. A lap visszahivatkozik a brit Telegraph cikkére, amely beszámol arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok állítólagos klienspártok ellen folytatnának nyomozást, melyeken keresztül Oroszország alá akarná ásni a NATO szervezetét, megakadályozni az amerikai rakétarendszer építését Európában, és visszavonatni az Európai Unió ellene hozott szankcióit. A művelet során – a feltételezések szerint – francia, holland, magyar, osztrák és cseh pártok ellen fognak nyomozást folytatni, hogy kiderítsék, Oroszország “alá akarja-e ásni a politikai kohéziót Európában.”

Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Front egy orosz-cseh banktól kapott kilenc millió eurós kölcsönt, miután politikai okoknál fogva több francia pénzintézet sem volt hajlandó hitelezni nekik. Az Egyesült Államok valamiért saját nemzetbiztonsági érdekét érzi sértve enne okán, és – többek között – erre hivatkozva más európai országok pártjai ellen nyomoznak, annak kapcsán, hogy támogatják-e az oroszok az adott pártot. A német lap szerint azonban az a tény, hogy főként euroszkeptikus és NATO-ellenes pártok ellen fognak nyomozást folytatni, egy új amerikai szankciós politikát vetít előre, melynek során az USA nem országok, hanem pártok ellen hozhat gazdasági kényszerítő intézkedéseket – és ezzel nyíltan beavatkozik az európai országok politikai életébe. A német lap szerint amennyiben az amerikaiak arra a “következtetésre” jutnak, hogy a NATO szervezete veszélyben van, ezt az amerikai nemzetbiztonságra leselkedő veszélyként értékelik, és erre hivatkozva számos gazdasági kényszerintézkedést hozhatnak európai pártok ellen: bankoknak tilthatják meg, hogy hitelezzenek ezeknek a pártoknak, tagjaikat kitilthatják az Egyesült Államokból, az ezekkel a pártokkal együttműködő pártok vagy magánszemélyek Egyesült Államokban lévő magánvagyonát befagyaszthatják.

A lap Michael Maier új könyvére hivatkozva részletezi az amerikaiak lehetséges válaszlépéseit, aki hangsúlyozta, hogy a szankciós politika egy globális háború részét képezi, melynek során az Egyesült Államok a dollár monopolhelyzetének fenntartásáért harcol más erős gazdaságokkal szemben. A német lap szerint az Egyesült Államok saját geostratégiai érdekeinek megvalósítására használja a NATO szervezetét – többek között emiatt épül amerikai rakétarendszer Európában, állomásoztatnak több száz amerikai atomfegyvert számos európai országban, és vonult be néhány hónap leforgása alatt több tízezer amerikai katona Kelet-Európába.

December 9-én Adam Szubin, az amerikai államkincstár képviselője Európába érkezett, hogy Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság kormánytisztviselőivel tárgyaljon, és bebiztosítsa az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Az amerikai lobbitevékenység sikerrel járt, és december 21-én az Európai Unió újabb hat hónappal hosszabbította meg a szankciókat, annak ellenére, hogy azt korábban számos tagállam ellenezte. Ahogy ebben az esetben, vélhetően a renitens pártok elleni kényszerintézkedések során is megjelennek majd a lobbisták, akik meggyőzik az európai országokat arról, hogy a NATO háborús gépezete ellen felszólaló pártokat politikai és gazdasági karanténba zárják.