Az Európai Unió saját külső határait kell szigorúbb ellenőrzés alá vonja, nem a belső határokat kell lezárni – Angela Merkel német kancellár szerint a schengeni övezet túlélésén múlik az euró sorsa is.
A Die Welt német napilap beszámolt arról, hogy Merkel a Mainzben tartott gazdasági fórumon a korábbiaktól eltérő véleményt fogalmazott meg; a bevándorlás ellenőrizetlensége miatt sebezhetővé vált az Európai Unió, és veszélybe került a schengeni övezet túlélése. A kancellár elmondása szerint azonban a közös piac fennmaradása a schengeni övezet túlélésétől függ, és Németországnak, mint az eurozóna legnagyobb gazdaságával bíró országának harcolnia kell a közös piac megőrzéséért. Ennek érdekében szigorúbb ellenőrzés alá kell vonni a külső határokat, hogy a tagállamok ne akarják lezárni az övezet belső határait. Merkel kijelentése szerint az euró és az övezeten belül a mozgás szabadsága közvetlen összefüggésben áll, “senki nem tehet úgy, mintha létezhetne közös pénznem a határátlépések megkönnyítése nélkül.”
A kancellár beszédében arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a tagállamok elkezdenek határellenőrzést bevezetni az Európai Unió belső határain, azt az uniós belső piac szenvedi meg.
Novemberben Svédország átmenetileg helyreállította a határellenőrzést Dánia irányába, válaszul arra, hogy egy év alatt több mint egymillió bevándorló érkezett Európába, és akik Németországban nem kaptak menedékjogot, azok rendszerint Dánián át továbbutaztak Svédországba. Január elején a dán kormány is a határellenőrzés helyreállítása mellett döntött, és a határvonalon, valamint a Németországból érkező vonat- és buszjáratokon megkezdték a személyazonosság ellenőrzését. A múlt hét folyamán Linas Linkevicius litván külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy az északi országok által bevezetett szigorítások láncreakció szerűen vezethetnek a schengeni övezet belső határainak lezárásához.
Az Európai Unió vezetői által erőltetett, a migránsok tagállamok közti szétosztására vonatkozó kvótarendszer is csak abban az esetben válhatna működőképessé, amennyiben a tagállamok újbóli határellenőrzést vezetnek be a schengeni övezet belső határain. Ameddig a schengeni övezet túlélése garantált, gyakorlatilag lehetetlen biztosítani, hogy Németországból más tagállamokba osszanak szét több százezer bevándorlót; a belső határok nyitottsága miatt semmivel nem tudják arra kényszeríteni az észak-afrikai és közel-keleti migránsokat, hogy az Európai Unió szegényebb országaiban maradjanak. A schengeni övezet életben tartása emiatt a kelet- és közép-európai országok nem-európai migránsokkal történő betelepítésének akadályává vált; határok híján az afrikai és arab migránsok szinte kizárólag Németországba és Svédországba utaznak, hiszen ott a kelet-európai átlagbéreknél magasabb szociális segélyt kapnak.
Ilse Aigner, Bajorország gazdasági minisztere napokkal ezelőtt a Rheinischer Postnak nyilatkozva kijelentette; az utóbbi nagy bevándorlási hullám során egyértelművé vált, hogy a menekültek 90%-a nem rendelkezik megfelelő képességekkel ahhoz, hogy integrálható legyen a német munkaerőpiacra. Aigner szintén az Európai Unió külső határainak védelmét sürgette, ugyanis az a több millió ember, aki megindult Európa felé, az európai gazdaság számára – mint potenciális munkaerő – értéktelen, és nagy valószínűséggel csak a kiadásokat fogja növelni, tovább fokozván a szociális háló leterheltségét.