Az Európai Uniónak nem lenne szabad a migrációs válság miatt áthárítania a felelősséget Törökországra; az osztrák külügyminiszter szerint ezzel Törökország csak még erősebb tárgyalási pozícióhoz jut, Európa pedig kiszolgáltatottabbá válik.
Sebastian Kurz a Die Welt napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Unió ezzel túl nagy hatalmat ad Ankara kezébe, mert az EU határait ezáltal nem Európa, hanem Törökország ellenőrzi, ami különösen veszélyes. Az Európai Unió próbálja áthárítani a felelősséget a szíriai válság humanitárius vonatkozásai kapcsán, és “Törökországgal végezteti el a piszkos munkát”: Ankara 3 milliárd eurót kap a menekültek feltartóztatására; ebből az összegből mintegy 2,2 millió szíriai menekültet kellene elszállásolnia, hogy így ne az Európai Unióba utazzanak tovább. Az osztrák külügyminiszter szerint ezáltal Európa válik még kiszolgáltatottabbá, mert a tömeges bevándorlás szabályozásának lehetősége egy másik hatalom kezében van.
Kurz a lapnak nyilatkozva kifejtette; az Európai Unió vezetői irtóznak annak gondolatától, hogy az erőszak látványa saját határaikon váljon mindennapossá, és ezért őket terhelje felelősség. Szívesebben látnák azt, hogy Törökország hatóságaihoz kapcsolódik a barbár bánásmód képe, és nem az európai rendőrökhöz. A külügyminiszter szerint azonban ehelyett “az Európai Unió vezetői el kellene fogadják, hogy a migrációs válságot nem lehet megoldani az erőszak undok látványa nélkül”. Törökország erősebb pozícióhoz jut és nagyobb politikai befolyást szerez az Európai Unióban, mert a török hatóságok elfogadják, hogy a problémák egy részét csak erőszakkal lehet megoldani, miközben Európa arra törekszik, hogy továbbra is a béke szigetének látszódjon.
Sebastian Kurz szerint Törökország hosszú távon is a Közel-Kelet és Közép-Ázsia országaiból érkező menekültek elsődleges célpontja marad, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Európa határain gyülekeznek potenciális bevándorlók milliói, és Törökországon múlik, hogy tömegesen megindulnak-e Európa felé. Ankara ezt a zsarolási potenciált nem csak anyagi támogatás kikényszerítésére használta – amit a tagállamok kell megfizessenek, az adófizetők pénzéből -, hanem politikai engedményeket is kikényszerített: ígéretet a vízummentességre vonatkozóan, és a török EU-csatlakozási tárgyalások újraindítását.