Hétfőn az Európai Unió belügyminiszterei megbeszélést folytatnak az EU belső határszakaszain bevezetett átmeneti határellenőrzések meghosszabbítása kapcsán. Robert Kalinak szlovák belügyminiszter szerint ki kell zárni Görögországot a schengeni övezetből.

Kalinak vasárnap kijelentette, hogy a tagállamok belügyminiszterei már ma döntést kellene hozzanak Görögország kizárásának lehetőségéről; az Amszterdamban kezdődő találkozón rá kellene kényszeríteni Athént arra, hogy megváltoztassa a migrációs válsággal kapcsolatos megközelítését, és a jelenlegi gyakorlat helyett minden, Görögországba érkezett illegális bevándorlót kiutasítson, visszaküldjön származási országába.

A nagy migrációs hullám egy éve alatt az Európai Unió nem hozott érdemi döntést a schengeni övezet külső határainak megvédésére. Civil szervezetek és a NATO egyaránt nyomást gyakorolnak a brüsszeli vezetőkre, annak érdekében, hogy a bevándorlók többségét beengedjék Európába. Előbbiek ideológiai és gazdasági okokból támogatják a bevándorlást, míg az észak-atlanti tömb vezetői arra törekszenek, hogy a hidegháború után diszfunkcionálissá váló NATO szervezetét – és ezzel az amerikai hadsereget – mint rendfenntartó erőt tudják újrapozicionálni Európában.

A migrációs válság egy éve ara is rámutatott, hogy a nyugati vezetők – miközben humanitárius jelszavakat hangoztatnak – stratégiai előnyt próbálnak kovácsolni a menekültáradatból. A magyar kormány által a szerb-magyar, majd a horvát-magyar határon eszközölt határzár az EU külpolitikája szempontjából egy zsaroló tényezőnek bizonyult, amivel a Szerbiára nehezedő migrációs nyomást fokozza, és mesterségesen egy olyan helyzetet alakít ki, melyben Szerbia számára egyedül az Európai Unióhoz csatlakozás lehet megoldás a migrációs válságra. Ennek hatása láthatóvá vált, amikor Szerbiával az évtizedes holtpontról újra komolyra fordultak az EU-csatlakozási tárgyalások.

Orbán Viktor azon kijelentése, miszerint Görögország északi határain kell kerítést építeni, egyaránt funkcionál védelmi intézkedésként és a NATO érdekérvényesítésének eszközeként. Január 12-én Görögország kormányközi megállapodást kötött Oroszországgal katonai-technológiai együttműködésről, melynek részét képezi számos orosz fegyverrendszer Görögországnak történő eladása is. Az európai kormányok első alkalommal Szerbiára gyakoroltak nyomást a migrációs hullám odaösszpontosításával. Ezúttal Görögországgal szemben alakítanak ki zsaroló tényezőt; a Frontex adatai szerint érkezett 1,8 millió migránsból közel 900 ezer Görögországban lépte át a kontinens határait.

Robert Kalinak kijelentése szintén egy zsarolási potenciállal bíró tényező: egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy tényleges politikai akarat lenne Görögország kizárására vonatkozóan. Ellenben a kizárás lehetőségének napirenden tartásával Athén visszaterelhető az euro-atlanti mederbe, miközben az összes, Európában épülő határkerítésnek – Európa vonatkozásában – csak akkor van gyakorlati haszna, ha az hermetikusan lezárja a határokat.

A határkerítések zsarolási potenciálként történő használatára utaló tényező, ha az Európai Unió ténylegesen nem állítja meg a menekültáradatot, mindössze egy-egy tagállam a kerítés túloldalán összpontosítja a migránsáradatot. Érdemes megfigyelni, hogy a magyar határzár létesítését követően újraindultak Szerbiával az EU-csatlakozási tárgyalások, majd az Európai Unió a migrációs hullámot kerülő-úton továbbengedte Németországba. Amennyiben nem történik rendkívüli esemény, nagy vonalakban erre lehet számítani Görögország “kizárása” helyett is.