Seymour Hersh, többször díjazott oknyomozó újságíró a London Review of Books folyóirat legfrissebb, január 7.-én kiadott számában terjedelmes cikkben számol be egy dokumentumról, amely alapján az amerikai vezetés tisztában van azzal, hogy a beavatkozások eredményeként anarchikus állapotok jönnek létre, és terrorszervezetek emelkednek fel.

A 2013 nyarán keltezett, titkosított dokumentum szerint az USA katonai hírszerző szolgálata (DIA) és az akkor Martin Dempsey tábornok vezetése alatt álló egyesített vezérkar (JCS) közös elemzése egyértelműen rámutat, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalomból való eltávolítása káoszhoz, és az extrém-iszlamisták hatalomátvételéhez vezet, ahogy Líbiában is történt. Hershnek az információ valódiságát a DIA akkori főnöke, a már leköszönt Michael Flynn altábornagy is megerősítette. Flynn szerint a katonai vezérkar és hírszerzés felmérte, hogy az Iszlám Állam egy hosszú távú stratégiára épül, amely a hírszerzői elemzések alapján fokozott veszélyt jelent az USA katonai nemzetbiztonságára nézve. Ennek ellenére az elemzések megoldási javaslataikkal együtt sorozatos elutasításra találtak az Obama-adminisztráció részéről. Ezért a vezérkar és a szakszolgálat akkori vezetése Barack Obama elnököt megkerülve, a katonai szolgálatok közötti közvetlen csatornákon keresztül információt szolgáltatott a német, izraeli és orosz társszolgálatoknak a Szíriában operáló, a szaúdiak, Katar, a CIA és a MIT (a török Nemzeti Hírszerző Szolgálat) által támogatott dzsihadista csoportok műveleti hátteréről. A cél a szír vezetés és hadsereg illetékeseinek áttételes tájékoztatása lett volna az említett országok szolgálatain keresztül.

Hogy a Hersh által, a londoni folyóiratban publikáltak mennyire fedik a valóságot, vagy éppen mennyire szolgálnak egy elterelő művelet dezinformációs stratégiájának részeként, azt nem tudni. Ami bizonyos, hogy Flynnt 2014-ben, Dempseyt 2015 szeptemberében nyugállományba küldés mellett váltotta le az amerikai politikai vezetés a vezérkar és a katonai hírszerzés éléről.

Az új vezérkari főnök – a hivatalos megnevezés szerint az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – Joseph F. Dunford tábornok a kinevezése előtti szenátusi meghallgatáson Oroszországot nevezte a legnagyobb fenyegetésnek az amerikai nemzetbiztonsággal kapcsolatban. Szeptember végi hivatali beiktatása óta pedig folyamatosan úton van. Az USA területi műveleti parancsnokságait és az Egyesült Államok számára katonai szempontból létfontosságú szövetségeseket látogatja sorra, utóbbi minőségben az amerikai politikai elit terveit és elvárásait közvetítve. A tábornok kinevezése után október közepén Irakot, Izraelt és Jordániát látogatta körbe, majd novemberben Japán és Dél-Korea következett. Dél-Korea kivételével az amerikai vezérkari főnök az országok politikai vezetőivel is folytatott tárgyalásokat a katonai tisztviselők mellett. A körút decemberben az afganisztáni NATO-haderő főparancsnokságán tett látogatással folytatódott. Év végével egy kivételével az összes amerikai repülőgép-hordozó harccsoport az anyabázisokra tért vissza, amire még nem volt példa az USA történetében.

Dunford január eleji törökországi látogatása során a legmagasabb szinten tartott megbeszélést, amelyen a török kormányt a miniszterelnök képviselte. A tábornok által tolmácsolt amerikai politikai szándék a szíriai kurdok által alkotott Szír Demokratikus Erők támogatására a török vezetés merev ellenállásába ütközött. Ennek okaként az a koncepció jelölhető meg, amely egy Észak-Iraktól a Mediterráneumig terjedő, tengeri kijárattal rendelkező önálló kurd államalakulat létrehozását (amely az amerikai ígéretek alapján nem érintené a törökországi kurdisztáni régiót) célozza meg, és amelyet a török katonai és politikai vezetés is súlyos nemzetbiztonsági kockázatként értékel.

A vezérkari főnök ezután január elején a stuttgarti központú USA AFRICOM és USA EUCOM parancsnokságokat vette sorra. Philip M. Breedlove tábornok, az USA EUCOM vezetője, és a NATO európai főparancsnoka a látogatás után megnövelt létszámú, kapacitásaiban megerősített amerikai erő európai állomásoztatásának szükségességét hangsúlyozta. Ez a kelet-európai államok területén az USA hadereje számára létrehozott gyakorló-lerakatok (activity set) hálózatának kiépítésével már megkezdődött. Magyarországon 2017-re irányozták elő egy ilyen lerakat aktiválását, ami egy emelt létszámú amerikai kontingens 2017/18-as magyarországi állomásoztatásának tervét vetíti előre.

Az USA afrikai területi műveleti parancsnokságát vezető David Rodriguez tábornok pedig egy öt pontot felölelő ötéves terv vonalait vázolta fel a Dunforddal történt megbeszélés után. Ezen pontok kommunikálásának azonban van egy kérdéses értelmezési szándéka. Míg a Daesh (Iszlám Állam) fennhatóságát elutasító, és önmagát az Al-Kaida hálózat szomáliai szárnyaként meghatározó Al-Shababra vonatkozóan Rodriguez a semlegesítést fogalmazta meg célként, addig a Daesh-nek hűségesküt fogadó nigériai Boko Haram, és a Daesh líbiai szervezetével kapcsolatban a “féken tartás” fogalmát használta a tábornok. A katonai terminológusban ez a megsemmisítés és felszámolás szinonimájától igencsak messze áll.

Dunford németországi és török látogatása után bomba robbant Isztambulban. A mai napon történt esemény részleteiről egyelőre teljes a hírzárlat, de a sebesültek között biztosan vannak német állampolgárok, erről Angela Merkel is nyilatkozott. Mindezzel egyidőben az Egyesült Államok cserét hajt végre a Közel-Kelet/Közép-Ázsia régió (CENTCOM); Dél-Amerika régió (SOUTHCOM); Észak-Amerika régió (NORTHCOM) műveleti területekért felelős hadműveleti parancsnokságok vezetői posztjain is.

Az egymásnak ellentmondó részleges védelempolitikai célmegfogalmazások és inkoherensnek tűnő politikai szándékok rendezetlen külképe csak látszólagos. Az USA vezérkari főnökének intenzív körútjai, az amerikai haderő ideiglenes visszahúzódását mutató gyakorlati lépések, és ezzel egy időben a haderő kiterjesztésének szükségességére tett felhívások ugyanazt a célt szolgálják. Leegyszerűsítve; az összes részmanőver egy olyan stratégia része lehet, melynek célja egy nyomásgyakorló megfelelési kényszer előidézése. Ezt a kényszert igyekszik az Egyesült Államok a vele alárendelt szövetségi viszonyban álló országokra erőltetni. Ehhez pedig olyan manipulált képet próbál az adott államok politikai vezetése elé festeni, amely azt hivatott sugallni, hogy az USA nélkül nem lesznek képesek saját védelempolitikai célkitűzéseik megvalósítására.

Az amerikai vezetési stratégia részéről újraadoptált “irányított káosz” elmélet rendszerszinten való szemlélete alapján azonban a cikkben felsorolt történések másra is rámutatnak. A káosz-elmélet az ilyen típusú kaotikus rendszerek által követett magatartásformák előre kiszámíthatóságát írja le. Az elmélet szerint a rendszer magatartásformáját előrejelző modellek pontossága két fő feltételtől függ. Egyrészt, hogy a rendszer jelenlegi állapota mennyire pontosan ismerhető, másrészt a rendszer dinamikusságának időbeli változása milyen fokú. Az első feltétel pontja maximálisan teljesülni látszik. A Washingtonon kívül felemelkedő többi hatalmi pólus teljesen tisztában van az USA jelenlegi céljaival, eszközeivel, módszereivel. Ezért az Egyesült Államok az “irányított káosz” sikeres kivitelezése érdekében a káoszrendszer dinamikusságát fogja fokozni, mellyel a rendszer kiszámíthatósága jelentősen csökkenthető. Kérdéses azonban, hogy az intenzivitás előrehaladtával meg tudja-e őrizni a rendszer feletti kontrollt, vagy esetleg önmaga is a káosz részévé válik.