A jövő hét folyamán, egy kedden tartandó ötpárti egyeztetésen Simicskó István honvédelmi miniszter javaslatot tesz a rendkívüli jogrend alkalmazására vonatkozó szabályozás megváltoztatására. A módosítást követően lehetővé válik, hogy a kormány a katonaságot terrorveszély esetén bevethesse.

A tervezett módosításhoz a kormánynak ellenzéki képviselők támogatására van szüksége, mert az alaptörvény tervezett módosítása kétharmados többséget fog igényelni; ezzel egy hatodik minősített időszakot határozna meg az alaptörvény, aminek esetében a rendkívüli jogrend alkalmazható lenne. Az ötpárti egyeztetés során megállapításra kerül, hogy a kormánynak pontosan mit enged majd meg a terrorveszély kihirdetése a módosítást követően, illetve veszély esetén milyen mértékben kell bevonnia a Honvédelmi Tanácsot, valamint az országgyűlés vonatkozó hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait. Az alaptörvény jelenleg az esetben engedélyezi a rendkívüli jogrend adta lehetőségek igénybevételét, amennyiben az állam működését külső vagy belső tényező ellehetetleníti, ill. az állampolgárok élete rendkívüli körülmények okán fokozott veszélynek van kitéve.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember 4-én éjjel rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be a tömeges bevándorlás miatt kialakult rendkívüli helyzetről. Akkori kijelentése szerint a válsághelyzet miatt minden rendőr szolgálatban volt, az autópályákon és a vonatsínek mentén gyalogló tömegek miatt pedig 24 órán belül megbénulhat Nyugat-Magyarország közlekedése, emiatt a kormány rendkívüli intézkedések meghozatalára kényszerül. Szeptember 4-én a kormány első alkalommal külön buszjáratokat biztosított a Magyarországra tömegesen érkező migránsoknak, hogy elérhessék az osztrák határt. A tömeges bevándorlás okozta rendkívüli helyzet egyértelművé tette, hogy a rendőrség 100%-os leterheltség mellett kezeli a válsághelyzetet, emiatt a válságkezelésre további karhatalmi erők bevonására van szükség.

Az utóbbi évek során idegen hatalmak részéről támadások sorozata érte Magyarországot – gyakran a liberális baloldal aktív közreműködésével -, ennek következményeként hazánk nem csak a migrációs válsággal mint kockázati tényezővel, de sajátos geopolitikai elhelyezkedéséből adódóan a hibrid háborúk lehetőségével kell számoljon. Éppen Lázár János szeptember 4-i nyilatkozata világított rá, hogy a rendőrség állománya 100%-os terhelés alá kerül mindössze 1200, az utakon gyalogló bevándorló miatt. Ennél fogva egy külföldről szervezett puccs esetében a rendőrség állománya nem lenne elég a helyzet kezelésére. Egy a kijevi történésekhez hasonló, idegen zsoldosok jelenlétével zajló felforgatás a Terrorelhárítási Központot is megoldhatatlan feladat elé állítaná, ami szükségessé teszi, hogy az Országgyűlés lehetővé tegye a hadsereg békeidőben történő bevetésének korlátozások nélküli engedélyezését, lehetőség szerint olyan jogosultságokkal, melyek a közbeiktatott parlamenti bizottságok megkérdezésének kötelezettségét teljes mértékben mellőzik.

2013-2014 fordulóján egy külföldről vezérelt puccs zajlott le Ukrajnában. A Kijevben zajló szakszerű utcai harc az országgyűlésben az ellenzéki törvényhozók passzív, akadályozó tevékenységével egészült ki, melynek eredményeként a központi hatalom megbénult. A rendőrök heteken át nem kaptak engedélyt lőfegyver használatára egy olyan helyzetben, melynek során ismeretlen mesterlövészek a fővárosban zajló tüntetések közepette civil tüntetőket és rendőröket gyilkoltak. A parlamenti ellenzék passzív szabotázsának köszönhetően a kritikus pillanatban a hadsereg nem került bevetésre.