Görögország honvédelmi minisztere, Panosz Kammenosz egy televíziós interjú során kifejtette Görögország hivatalos álláspontját az orosz-török vadászrepülőgép-incidens ügyében. Mint kiderült, nem a NATO hivatalos állásfoglalását képviselik.

Kammenosz kijelentette, hogy “a támadás szír légtérben történt. Ehhez kétség nem férhet. A török fél ezt jól tudja, különben Ankara hivatalosan is a NATO 5. cikkely (amely a kollektív védelem doktrínájának alkalmazásáról rendelkezik) életbe léptetését és a szövetség hivatalos katonai segítségét kérné”. Az eset minden kétséget kizáróan egy másik állam területén elkövetett katonai akció volt – de még lényegesebb a pilóta meggyilkolásának ténye, akit a Szürke Farkasok török extrémista csoport tagjai lőttek le. Arra a kérdésre, hogy Görögország mint NATO tagország kinek az oldalára kellene álljon, Kammenosz azt válaszolta, hogy: “az igazság oldalára. Ha Oroszország sértette volna meg a török légteret, akkor Ankarát támogatnánk.”

Az esetre vonatkozóan az orosz védelmi minisztérium részéről Viktor Bondarev, a légierő vezérkari főnöke ismertette az összefoglaló jelentést november 29.-én. A jelentés szerint az incidens zónájában végrehajtandó műveletről az amerikai felet az orosz haderő illetékes kapcsolattartó apparátusa 12 órával a művelet megindítása előtt tájékoztatta, és valamennyi, a közös katonai légtérhasználatról aláírt memorandum által szabályozott kötelező adatot rendelkezésükre bocsátottak. Ezek az adatok a felszállás időpontja, a repülési magasság, a művelet célterülete és a művelet típusa. A két Szu-24 típusú taktikai vadászbombázó a műveleti tervekkel összhangban 09:40-kor felszállt a Hmeimim légitámaszpontról, és 09:51-től 10:11-ig a műveleti terület fölé manőverezte magát a megadott repülési magasság zónájában, 5650 m és 5800 m  között. 10:11-kor a vadászgépekkel közölték a célpontok GPS koordinátáit, és a gépek 10:16-kor végrehajtották az első támadást. A célpontokra való ismételt ráfordulási manőver végrehajtása után az egyik Szu-24 vadászbombázót levegő-levegő típusú rakétatalálat érte egy török felségjelű F-16 vadászgép részéről.

A szír és Kelet-Mediterrán légterületet lefedő megfigyelő radarhálózat összegyűjtött adataiból a valós időben dinamikus célokra koordinált adatfeldolgozási folyamat végén a következő tények nyertek megállapítást:

• két török F-16 vadászgép az orosz vadászbombázók által célba vett terület közvetlen közelében tartózkodott 09:08-tól 10:29-ig, 4200 méteres magasságon.
• A török gépek 08:40-kor szálltak fel és 11.00-kor szálltak le.
• A török gépek indítása és fogadása a Dyarbakir légibázison történt, amely 410 km távolságra található az incidens körzetétől.
• A török gépek egy órával az orosz gépek felszállása előtt repültek ki a légibázisról, és mivel egyenest a célzónához repültek, kétségkívül tudomásuk volt az orosz gépek várható megjelenéséről a zóna felett.

A később találatot kapott Szu-24 vadászgép egész repülési ideje alatt több mint 5 km távolságot tartott a szír-török légtér határvonalától Szíria felett. A rakéta elindítását megelőzően a török gépek az orosz géppár repülési útvonalára merőleges irányban haladtak, majd az egyik F-16 ebből az irányból egy 110 fokos forduló manőverrel az orosz gép hátuljába pozicionálta magát. Ennek a kanyarvételi manővernek a teljes ideje 1 perc 40 másodperc volt, melynek során a török vadászgép 2 km mélyen belépett a szíriai légtérbe, és melyből 40 másodpercig tartózkodott ott.

A támadó pozíció felvétele után a török gép a megközelítési sebesség elérése után 5-7 km távolságból levegő-levegő rakétát indított az orosz gépre. A támadás előtt egyik rádiócsatornán keresztül sem történt felszólító figyelmeztetés, így a külön erre célra az október 20.-i jegyzékben is lefektetett koordinációs csatornán sem, és a török fél a nemzetközi szerződések által rögzített eljárási procedúrát sem alkalmazta – elfogás, vizuális figyelmeztetés, fedélzeti gépágyú figyelmeztető jellegű, aztán célra irányított használata, és legvégül a megsemmisítés – annak ellenére, hogy ezeknek a szerződéseknek aláírói között Törökország is szerepel.

Bár az Egyesült Államok NATO-követe, Douglas Lute november 30.-i nyilatkozata szerint “az orosz gép behatolt a török légtérbe és ott került lelövésre sorozatos figyelmeztetések után, melyre az USA Védelmi Minisztériumának bizonyítékai vannak”, több mint egy héttel az incidens után ezeket az állítólagos bizonyítékokat sem az USA, sem Törökország nem tárta a nyilvánosság elé, míg az Oroszországi Föderáció mindezt az eset után 48 órán belül a maga részéről megtette.